A szakképzési feladatokról ír alá megállapodást ma a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az Eduline összefoglalta a legfontosabb változásokat.
A kormányfő október 18-án jelentette be, hogy Magyarországon is bevezetik a német típusú, "duális" szakképzési rendszert. Az átalakítás eredményeképpen az MKIK átveszi közel 130 szakma gondozását, beleértve a komplett követelményrendszer, az órarendek kidolgozását, valamint a vizsgaelnök kijelölését, a szintvizsgáztatást, vagy a tanulmányi versenyek szervezését.
Német modell - magyar módra
A német duális képzésben az elméleti képzés csupán évi hatvan nap – szemben a magyar százötven nappal. A tőlünk nyugatabbra lévő szakképzési rendszerekben – így működik a francia és az angol is - a képzésben résztvevő tanulók az iskolákban egy-másfél napot töltenek hetente. Itt általános műveltségi órákat hallgathatnak, és a szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A hét többi napját – átlagosan négy napot – vállaltoknál, vagy üzemekben töltenek, ahol gyakorlatorientált képzést kapnak, és gyakorlati jártasságra tehetnek szert. Tehetik mindezt a tanulói szerződéssel, melyért a vállalat vagy gazdaság- munkabért fizet.
Ennek nyomán a magyar szakképzés olyan radikális átalakítását tervezik, mely az üzemi gyakorlati képzést és a szakképzést helyezi középpontba. A szakiskolai képzést három évre csökkentenék. „A német és osztrák munkaerőpiac sikere abban rejlik, hogy nagyon erős a kis-és középvállalkozói réteg mely a sikeres gyakorlati szakképzésre épül” – mondta korábban az Eduline-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Itthon a duális – vagyis iskolai és vállalati gyakorlati- képzésben résztvevők aránya az összes tanulóhoz viszonyítva huszonhárom százalék. Az arány növekedéséhez valószínűleg nagyban hozzá fog járulni a tanulói szerződések 23 éves korhatárának tervezett megemelése, hiszen az érettségi után szakmát tanulók száma egyre nő, és – mint az elhangzott – az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő szélesebb bevonása is igényli a szerződéskötés felső korhatárának megemelését.
Száznegyven szakmát vehet át a kamara
A kormány második, október 18-án bejelentett akcióterve szerint a kamara vehetne át csaknem 140, többek között építőipari, valamint idegenforgalmi területeket érintő szakmát, így határozhatna arról, hogy mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban és milyen vizsgakövetelmények mentén képezzék a diákokat. A szakképzésben résztvevők nyolcvan százalékát érintő változás 2011 szeptemberében éreztetné hatását.
Egyszerűsítenék továbbá a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert dolgoznának ki, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, tanulói ösztöndíj- és egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert alakítanának ki, egyszerűsítenék az Országos Képzési Jegyzéket, illetve megváltoztatnák a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
