Még ebben a tanévben sztrájkolhatnak a tanárok, ha nem kapnak fizetésemelést

Bár elsősorban a megegyezésben bízik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ha a kormány jövőre nem emeli a pedagógusbéreket, akkor a sztrájk és a tüntetés lehetőségét sem zárják ki - olvasható a Magyar Nemzetben. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint négy-öt százalékos bérkorrekcióra lenne szükség, az egyeztetések érdekében pedig az új közoktatási törvény mielőbbi nyilvánosságra hozatalát kérik.

  • Edupress
Továbbra sem mond le követeléséről a PDSZ, így a pedagógusok jövő évi béremeléséhez annak ellenére is ragaszkodik, hogy a kormány által az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetési javaslat nem tartalmaz bérkorrekciót.

Ahogyan Mendrey László fogalmazott: a gesztusértékű emelés és a minimálbér növekedése ellenére is lesújtó, hogy a jövő évi költségvetési javaslat változatlanul hagyja a közalkalmazotti bértáblákat. Az érdekvédő ezért abban bízik, hogy a kormány a bértárgyalások hatására ezen szándékán változtat majd. Megegyezés híján azonban a sztrájk és a tüntetés lehetőségével is élnének. Az elnök szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy ma egy átlagos tanári fizetés több mint százezer forinttal marad el az értelmiségi átlagbértől. Egyetért abban, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet nagyarányú fizetésemelést végrehajtani, de elmondása szerint legalább négy-öt százalékos bérkorrekcióra van szükség.

Mendrey László az új közoktatási törvénytervezettel kapcsolatban beszélt arról is, hogy míg mindenféle kalózpéldányok keringenek a tervezetből, és a sajtó is tudni vél részleteket, addig a szakmai szervezetek hivatalosan semmit sem ismerhetnek belőle. Ez azért gond, mert ha a koncepció nem kerül nyilvánosságra hamarosan, akkor nem marad idő az érdemi egyeztetésre - hívta fel a figyelmet az érekvédő.

A PDSZ elnöke azzal kapcsolatban is állást foglalt, hogy az új törvény minden általános iskolásnak ingyenessé tenné a tankönyveket. Meglátása szerint előremutató, hogy a kormány felülvizsgálja a jelenlegi rendszert, nem ért azonban azzal egyet, hogy minden gyermek rászorulna az ingyenes tankönyvre. Ezért a megoldást a tankönyvek árának korrigálásában látja, mivel a kötetek egy része nagyon drága. Hozzátette: az ingyenességgel ugyanakkor együtt kellene járnia a tartós tankönyvek bevezetésének is, mivel a mai kötetek sem tartalmilag, sem minőségileg nem alkalmasak a többéves használatra.

Edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.