Gyógyítható lesz a diszkalkulia?

Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedőkön - állítják brit kutatók.

  • Eduline

Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelő agyterületeket ingerelték, javultak az illető matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott - írták a kutatók a Current Biology című folyóiratban.  

Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban. A diszkalkulia több, mint a matematikával szemben érzett ellenszenv: az érintetteknek hiányzik az alapvető érzéke a számokhoz. Egy számjegy értékét nem ismerik fel automatikusan, mint a többi ember.

A kísérletben azonban nem diszkalkuliás emberek vettek részt, hanem 15 egyetemi hallgató. Hat napon át számolási feladatokat oldottak meg. A kísérlet elején transzkraniális egyenáramú stimulációban részesültek, azaz fejbőrükre elektródákat rögzítettek, amelyeken keresztül húsz percen át folyamatosan gyenge - egy milliamperes - árammal stimulálták bizonyos agyterületeiket. Öt résztvevőnél izgatták a matematikai képességek szempontjából fontos szerepet betöltő halántéklebenyt, ötnél pedig tompították. A maradék öt jelentette - tudta nélkül - a kontrollcsoportot.

A kezelést követően a kísérlet résztvevőinek egy sor kitalált jelképet kellett megtanulniuk, amelyek mind számokat ábrázoltak, és azokkal kellett megoldaniuk matematikai teszteket. A bal halántéklebeny stimulációja esetén a hallgatók gyorsabban és jobban megtanultak bánni az új számokkal. A tompítás zavarta a számok megértését. A kontrollcsoport eredményei pedig az elvárások szerint a kettő között helyezkedtek el - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Következő lépésként a kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy e módszerrel lehet-e javítani a számolási zavarral küszködők matematikai képességein.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.