Gyógyítható lesz a diszkalkulia?

Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedőkön - állítják brit kutatók.

  • Eduline
Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelő agyterületeket ingerelték, javultak az illető matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott - írták a kutatók a Current Biology című folyóiratban.  

Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban. A diszkalkulia több, mint a matematikával szemben érzett ellenszenv: az érintetteknek hiányzik az alapvető érzéke a számokhoz. Egy számjegy értékét nem ismerik fel automatikusan, mint a többi ember.

A kísérletben azonban nem diszkalkuliás emberek vettek részt, hanem 15 egyetemi hallgató. Hat napon át számolási feladatokat oldottak meg. A kísérlet elején transzkraniális egyenáramú stimulációban részesültek, azaz fejbőrükre elektródákat rögzítettek, amelyeken keresztül húsz percen át folyamatosan gyenge - egy milliamperes - árammal stimulálták bizonyos agyterületeiket. Öt résztvevőnél izgatták a matematikai képességek szempontjából fontos szerepet betöltő halántéklebenyt, ötnél pedig tompították. A maradék öt jelentette - tudta nélkül - a kontrollcsoportot.

A kezelést követően a kísérlet résztvevőinek egy sor kitalált jelképet kellett megtanulniuk, amelyek mind számokat ábrázoltak, és azokkal kellett megoldaniuk matematikai teszteket. A bal halántéklebeny stimulációja esetén a hallgatók gyorsabban és jobban megtanultak bánni az új számokkal. A tompítás zavarta a számok megértését. A kontrollcsoport eredményei pedig az elvárások szerint a kettő között helyezkedtek el - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Következő lépésként a kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy e módszerrel lehet-e javítani a számolási zavarral küszködők matematikai képességein.

MTI

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.