Gyógyítható lesz a diszkalkulia?

Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedőkön - állítják brit kutatók.

  • Eduline
Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelő agyterületeket ingerelték, javultak az illető matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott - írták a kutatók a Current Biology című folyóiratban.  

Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban. A diszkalkulia több, mint a matematikával szemben érzett ellenszenv: az érintetteknek hiányzik az alapvető érzéke a számokhoz. Egy számjegy értékét nem ismerik fel automatikusan, mint a többi ember.

A kísérletben azonban nem diszkalkuliás emberek vettek részt, hanem 15 egyetemi hallgató. Hat napon át számolási feladatokat oldottak meg. A kísérlet elején transzkraniális egyenáramú stimulációban részesültek, azaz fejbőrükre elektródákat rögzítettek, amelyeken keresztül húsz percen át folyamatosan gyenge - egy milliamperes - árammal stimulálták bizonyos agyterületeiket. Öt résztvevőnél izgatták a matematikai képességek szempontjából fontos szerepet betöltő halántéklebenyt, ötnél pedig tompították. A maradék öt jelentette - tudta nélkül - a kontrollcsoportot.

A kezelést követően a kísérlet résztvevőinek egy sor kitalált jelképet kellett megtanulniuk, amelyek mind számokat ábrázoltak, és azokkal kellett megoldaniuk matematikai teszteket. A bal halántéklebeny stimulációja esetén a hallgatók gyorsabban és jobban megtanultak bánni az új számokkal. A tompítás zavarta a számok megértését. A kontrollcsoport eredményei pedig az elvárások szerint a kettő között helyezkedtek el - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Következő lépésként a kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy e módszerrel lehet-e javítani a számolási zavarral küszködők matematikai képességein.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.