Áll a bál Romániában az új oktatási törvény miatt

Elfogadta a román kormány az új tanügyi törvényt, melynek értelmében az óvoda utolsó éveire is kiterjed a tankötelezettség, és a kisebbségi tanulók után több támogatást kapnak az iskolák. Mivel a tanárok szerint az új oktatási törvény miatt több száz állás szűnik meg, Kolozsváron tüntettek a köztársasági elnök, a kormányfő és az oktatási miniszter lemondását követelve.

  • Edupress
Romániában ezentúl az iskolakötelezettség kiterjed az óvoda utolsó éveire is, akik pedig nem járatják iskolába gyermekeiket, azokat akár 1750 eurós bírság is kiszabható, a kisebbségi tanulók után pedig több támogatást kapnak az iskolák - többek között ezt tartalmazza az új román oktatási törvény.Továbbá az új törvény szerint a magyar tanulók alternatív tanrendet kapnak, hogy könnyebben sajátíthassák el a román nyelvet.

Szigorították a kötelező oktatást és az iskolai felméréseket, így az elemi oktatást az öt és kilencedik osztály között szervezik, és kétévenként különböző felméréseken kell részt venniük a tanulóknak. A második osztály végén az írás-olvasás és a matematikai készségeket mérik, a negyedik osztály végén nemzetközi szintű felmérésekben használt alapkompetenciák elsajátítását ellenőrzik, a hatodik osztály után pedig a nyelv és kommunikáció, valamint matematika és tudományok terén mérik meg az eredményeket.

A középiskola a jelenlegi négy helyett három osztályosra csökken, az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad mint eddig, vagyis a román, a magyar, az idegen nyelv és a számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak. Kedvező az új oktatási törvény a nemzeti kisebbségek számára, mivel minden szinten és minden iskolatípusban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben pedig, ha a kisebbségi diák csak a lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül.

Tanárok tüntetnek az új törvény ellen
mti

Az új tanügyi törvény kihirdetését követően tüntetésbe kezdtek a tanárok Kolozsváron, szerintük ugyanis több száz állás szűnik meg a változásokat követően. Elsősorban a köztársasági elnök, a kormányfő és az oktatási miniszter lemondását követelték, de a tanügyi szervezetek nem csak oktatási törvény, hanem a közszférában dolgozókat érintő bértörvény és a nyugdíjtörvény ellen is tiltakoznak.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.