Sem A kőszívű ember fiai, sem az Egri csillagok nem alkalmas kötelező olvasmánynak, de az átlagosan tizenegy szavas mondathosszúságú Kincskereső kisködmön is inkább elveszi, mintsem meghozza a kedvet az olvasáshoz.
Gombos Péter gyermekirodalom-kutató, főiskolai adjunktus, a Magyar Olvasástársaság alelnöke a sonline.hu írása szerint egy balatonboglári előadáson rámutatott: a „legfiatalabb” kötelező olvasmányunk kilencven esztendős, míg a többi ennél is régebbi, tizenkilencedik századi nyelvezettel teszi próbára a diákokat. Az eredmény sem kérdés: elrettentő vizsgálati eredményekből szerzünk időről időre tudomást a szövegértés rémisztő hiányosságairól.
A kutató szerint ugyanakkor fontos leszögezni: megjelent egy új típusú olvasó a gyermekek körében a 21. században. Nőtt ugyanis a könyvmolyok, az úgynevezett „elit olvasók” száma, akikre az is jellemző, hogy darabszámra is jóval több könyvet olvasnak el, mint régebben. Egy fontos jellemzőjük azonban még van: semmit nem olvasnak, ami kötelező olvasmány. A gond tehát: nem jelent meg az „új típusú tanár” az ő új típusú igényeikhez, szokásaikhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban Gombos Péter szerint, mint hogy Stephenie Meyer Alkonyat című könyvére több hónapos előjegyzési listák voltak a könyvtárakban, miközben sok tanár azt sem tudja, mi fán terem a lányok új kedvence.edulineKitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
