Az oktatók felmondtak, a hallgatók perelnék a főiskolát

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vette át a Harsányi János Főiskola (HJF) művészeti szakos hallgatóit, miután a HJF művészeti képzései a megfelelő felszerelések hiányában abbamaradtak - olvasható a metropol.hu-n. Közben a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) is visszavonta az intézmény művészeti képzéseire vonatkozó akkreditációját, az Oktatási Hivatal (OH) pedig vizsgálatot rendelt el az ügyben.

  • Edupress
Megfelelő felszerelés nélkül indította el művészeti képzéseit a HJF, vagyis a diákoknak azokon az eszközökön kellett tanulniuk, amelyeket az oktatók biztosítottak számukra. A keramikus szakon nem voltak például korongok, a festő-nyomó szakos hallgatók csak egy gépen tudtak dolgozni, az elektronikus ábrázolás szakosok számára pedig nem biztosították a megfelelő számítógépeket.

A főiskola vezetősége ezt csak átmeneti állapotnak nevezte, és a tavaszi szemeszter elejére ígérte az eszközök beszerzését. Az ígéretekkel szemben azonban tovább romlott a helyzet: a Művészetközvetítő Intézetet például egy olyan helyre akarták költöztetni, ahol a képzés oktatására egyáltalán nem voltak megfelelőek a körülmények. Miután az oktatók nem jutottak egyezségre a fenntartó LSI Oktatási Kft.-vel, áprilisban a tanárok felmondtak, a gyakorlati órákat pedig tömbösítve tartották meg a hallgatóknak.

Korábban még új számítógépek beszerzéséről szóltak a hírek a képzésen

A tanév végén ennek következtében a művészeti szakos hallgatók a Budapesti Kommunikációs és üzleti Főiskolára jelentkeztek át, az intézmény viszont az állami finanszírozású hallgatókat nem tudta fogadni. Ezt megoldandó a két főiskola szerződést kötött, ami alapján a HJF átengedte a tíz állami helyét. Időközben a MAB is visszavonta a HJF művészeti képzéseire vonatozó akkreditációját, az OH pedig elkezdte az ügy kiértékelését.

Dr. Bazsa György, a MAB elnöke a metropol.hu-nak elmondta: miután az oktatók felmondtak, tovább romlott a helyzet, a HJF rektora ugyanis is lemondott, a kiírt vezetői pályázatot pedig még a lezárás előtt visszavonták, így jelenleg sincs kinevezett rektora az intézménynek. Az elnök arra a kérdésre, hogy folytatódhat-e a művészeti képzés a főiskolán úgy felelt, hogy amíg az OH nem vonja vissza az intézmény szakindítási engedélyét, addig folytatódhat a képzés. A hallgatók egyelőre nem indítottak pert a főiskola ellen, de legalább a befizetett tandíjuk egy részét vissza szeretnék kapni az elégtelen színvonalú képzés miatt.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.