"Franciaországi állapotoktól" tartanak a német iskolákban

A német tanárok szakszervezete (GEW) és külföldi gyerekekkel teli iskolák oktatói erősödő németellenességre, sőt rasszizmusra panaszkodnak, a jelenséget szerintük bizonyos vallási egyesületek tudatosan szítják.

  • Eduline

A DeutschlandRadio keddi adásában megszólaltatott tanárok elmondták: Berlin egyes kerületeiben - így Neuköllnben, Kreuzbergben, Weddingben - az iskolákban jelentős többségben vannak bevándorló családok gyerekei. Ezek szerintük semmibe veszik a nevelőket, terrorizálják a német (és általában a nem muzulmán) tanulókat. A tanárok intézkedést sürgetnek, ellenkező esetben "franciaországi állapotok" alakulnak ki - figyelmeztettek.

A német filológiai társaság elnöke javasolta, hogy korlátozzák az egy-egy osztályba járó külföldi gyerekek arányát. Szerinte ezáltal elejét lehetne venni a német tanulók terrorizálásának. Csatlakoztak az elképzeléshez a berlini iskolákat képviselő tanítók is. Mint a műsorban elmondták, a németellenes, sőt rasszista megnyilvánulások melegágya, hogy egyes kerületekben, illetve az ottani iskolákon belül valóságos "muzulmán gettók" alakultak ki. Az otthonról hozott "macho felfogást" a török és arab fiúk különösen könnyen érvényesítik, ha létszámfölényben vannak az iskolán, illetve az osztályon belül a nem muzulmán gyerekekkel szemben.

A bevándorló családok gyerekeinek egyenletesebb elosztása mellett szólnak a tanulmányi eredményeket vizsgáló felmérések is. A GEW adatai szerint a statisztikai átlagnál jóval gyengébb a diákok teljesítménye azokban az iskolákban, ahol a migráns gyerekek aránya meghaladja a 40 százalékot. Ilyen iskola pedig számtalan akad Berlinben és más német nagyvárosokban.

Monika Rebitzki, a GEW berlini megbízottja kétségbeejtőnek nevezte a "szociális gyújtópontokban" dolgozó tanítók, tanárok helyzetét. Szerinte enyhítene a gondokon, ha a szenátus, illetve a kerületi önkormányzatok az eddiginél jóval több migrációs hátterű oktatót küldenének az iskolákba.

A Német Tanárok Szövetségének (DLV) elnöke bírálta, hogy az iskolákban uralkodó lehetetlen állapotokat a politika éveken át a szőnyeg alá söpörte. Eljött a cselekvés ideje: az iskolákban több szociálpedagógusra van szükség, valamint egyértelmű szankciókra (például a családnak juttatott segély csökkentésére), amennyiben a gyerek agresszívan viselkedik az iskolában, illetve rendszeresn lóg onnan.

mti

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.