Jogellenesen különítették el a győri roma diákokat

Első fokon megnyerte szeptember 30-án az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen. Az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a városi fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen különítik el a romák mellett a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket is. Egyelőre nem tudni, hogy az önkormányzat fellebbez-e a mintegy kétszáz gyereket érintő ítélet ellen.

  • Edupress

"A mostani ítélet bebizonyította: nem igaz, hogy csak bizonyos helyeken lehet integráltan oktatni a roma gyerekeket. A győri eset jó példa arra, hogy van választási lehetőség" - reagált a Roma Sajtóközpont kérdésére Mohácsi Erzsébet, miután az általa vezetett CFCF első fokon megnyerte a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen.

A bíróság megállapította: az iskolában nem csupán a roma, hanem az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyereket jogellenesen szegregálják, így arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Az ítélet mintegy kétszáz gyereket érint. A bíró indoklásában kifejtette: bár az iskolai elkülönítés kialakulása szorosan összefüggött a romák lakóhelyi szegregációjával, az önkormányzat nem tett meg mindent.

Az iskolai körzethatárokat például csak tavaly módosította, de ezzel sem változott a helyzet, mert a szülőket nem világosították fel arról, hogy másik iskolába is beírathatják a gyerekeiket. A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt is elmondta: a Kossuth-iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hatéves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat fellebbez-e az ítélet ellen. Ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból a Roma Sajtóközpont híre alapján. Az említett vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé "cigányos" iskolájába íratják be szüleik.

A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a "cigányiskolák" száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, 2007-től pedig az óvodáknak is.

edupress

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.