Jogellenesen különítették el a győri roma diákokat

"A mostani ítélet bebizonyította: nem igaz, hogy csak bizonyos helyeken lehet integráltan oktatni a roma gyerekeket. A győri eset jó példa arra, hogy van választási lehetőség" - reagált a Roma Sajtóközpont kérdésére Mohácsi Erzsébet, miután az általa vezetett CFCF első fokon megnyerte a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen.

A bíróság megállapította: az iskolában nem csupán a roma, hanem az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyereket jogellenesen szegregálják, így arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Az ítélet mintegy kétszáz gyereket érint. A bíró indoklásában kifejtette: bár az iskolai elkülönítés kialakulása szorosan összefüggött a romák lakóhelyi szegregációjával, az önkormányzat nem tett meg mindent.

Az iskolai körzethatárokat például csak tavaly módosította, de ezzel sem változott a helyzet, mert a szülőket nem világosították fel arról, hogy másik iskolába is beírathatják a gyerekeiket. A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt is elmondta: a Kossuth-iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hatéves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat fellebbez-e az ítélet ellen. Ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból a Roma Sajtóközpont híre alapján. Az említett vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé "cigányos" iskolájába íratják be szüleik.

A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a "cigányiskolák" száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, 2007-től pedig az óvodáknak is.

edupress