Ábécésorrend alapján döntöttek a felvételizőkről

Több középiskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.

  • Edupress
A hatósági ellenőrzés során a középfokú felvételi vizsgát szervező intézmények 24 százalékát, összesen 126 középiskolát vizsgáltak meg. Közülük 83 intézmény figyelmeztetést is kapott, hármat pedig pénzbüntetéssel sújtottak.Az egyik hiányosság az volt, hogy az iskolák nem, vagy nem megfelelő módon szabályozták, hogyan rangsorolják az azonos pontszámú jelentkezőket.

Több esetben az ábécésorrend döntötte például el, hogy az azonos pontszámmal rendelkezők közül ki jusson be az adott iskolába. Az intézmények 15 százalékában pedig a felvételi tájékoztató sem tartalmazta a felvételi követelményeket.További hiányosság volt, hogy ugyan minden iskola lehetővé tette a felvételi dolgozatok megtekintését, az időpontok kijelölése nem minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint történt. Az iskolák 35 százaléka nem tett eleget a nyolc napon belüli megtekinthetőség szabályának, a szóbeliztető intézmények csaknem 30 százaléka pedig egy napot jelölt ki a meghallgatásokra, miközben az előírás szerint erre két napot kell szánni.

Előfordult továbbá az is, hogy nem tájékoztatták megfelelően a diákokat a szóbeli felvételi vizsga időpontjáról: 15 iskola a felvételi tájékoztatóban, 14 intézmény pedig honlapján nem hozta nyilvánosságra a vizsga időpontját. A gimnáziumok egynegyedében pedig hiányzott a helyi tanterv alapját képező kerettanterv vagy program megnevezése, miközben a szakközépiskolákban 35, a szakiskolákban pedig 33 százalék volt ez az arány. Utóbbiak az esetek mintegy harmadában az oktatott idegen nyelveket, 58 százalékuk pedig az oktatás sajátos jellemzőit hagyta ki a tájékoztatóból.

Hiányos voltak továbbá az iskolákban a vizsgák során készített jegyzőkönyvek, az igazgatók például csak az esetek 40 százalékában írták alá az időponttal hitelesített jegyzőkönyvet az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.