Ábécésorrend alapján döntöttek a felvételizőkről

Több középiskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.

  • Edupress

A hatósági ellenőrzés során a középfokú felvételi vizsgát szervező intézmények 24 százalékát, összesen 126 középiskolát vizsgáltak meg. Közülük 83 intézmény figyelmeztetést is kapott, hármat pedig pénzbüntetéssel sújtottak.Az egyik hiányosság az volt, hogy az iskolák nem, vagy nem megfelelő módon szabályozták, hogyan rangsorolják az azonos pontszámú jelentkezőket.

Több esetben az ábécésorrend döntötte például el, hogy az azonos pontszámmal rendelkezők közül ki jusson be az adott iskolába. Az intézmények 15 százalékában pedig a felvételi tájékoztató sem tartalmazta a felvételi követelményeket.További hiányosság volt, hogy ugyan minden iskola lehetővé tette a felvételi dolgozatok megtekintését, az időpontok kijelölése nem minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint történt. Az iskolák 35 százaléka nem tett eleget a nyolc napon belüli megtekinthetőség szabályának, a szóbeliztető intézmények csaknem 30 százaléka pedig egy napot jelölt ki a meghallgatásokra, miközben az előírás szerint erre két napot kell szánni.

Előfordult továbbá az is, hogy nem tájékoztatták megfelelően a diákokat a szóbeli felvételi vizsga időpontjáról: 15 iskola a felvételi tájékoztatóban, 14 intézmény pedig honlapján nem hozta nyilvánosságra a vizsga időpontját. A gimnáziumok egynegyedében pedig hiányzott a helyi tanterv alapját képező kerettanterv vagy program megnevezése, miközben a szakközépiskolákban 35, a szakiskolákban pedig 33 százalék volt ez az arány. Utóbbiak az esetek mintegy harmadában az oktatott idegen nyelveket, 58 százalékuk pedig az oktatás sajátos jellemzőit hagyta ki a tájékoztatóból.

Hiányos voltak továbbá az iskolákban a vizsgák során készített jegyzőkönyvek, az igazgatók például csak az esetek 40 százalékában írták alá az időponttal hitelesített jegyzőkönyvet az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban.

edupress

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.