Ábécésorrend alapján döntöttek a felvételizőkről

Több középiskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.

  • Edupress
A hatósági ellenőrzés során a középfokú felvételi vizsgát szervező intézmények 24 százalékát, összesen 126 középiskolát vizsgáltak meg. Közülük 83 intézmény figyelmeztetést is kapott, hármat pedig pénzbüntetéssel sújtottak.Az egyik hiányosság az volt, hogy az iskolák nem, vagy nem megfelelő módon szabályozták, hogyan rangsorolják az azonos pontszámú jelentkezőket.

Több esetben az ábécésorrend döntötte például el, hogy az azonos pontszámmal rendelkezők közül ki jusson be az adott iskolába. Az intézmények 15 százalékában pedig a felvételi tájékoztató sem tartalmazta a felvételi követelményeket.További hiányosság volt, hogy ugyan minden iskola lehetővé tette a felvételi dolgozatok megtekintését, az időpontok kijelölése nem minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint történt. Az iskolák 35 százaléka nem tett eleget a nyolc napon belüli megtekinthetőség szabályának, a szóbeliztető intézmények csaknem 30 százaléka pedig egy napot jelölt ki a meghallgatásokra, miközben az előírás szerint erre két napot kell szánni.

Előfordult továbbá az is, hogy nem tájékoztatták megfelelően a diákokat a szóbeli felvételi vizsga időpontjáról: 15 iskola a felvételi tájékoztatóban, 14 intézmény pedig honlapján nem hozta nyilvánosságra a vizsga időpontját. A gimnáziumok egynegyedében pedig hiányzott a helyi tanterv alapját képező kerettanterv vagy program megnevezése, miközben a szakközépiskolákban 35, a szakiskolákban pedig 33 százalék volt ez az arány. Utóbbiak az esetek mintegy harmadában az oktatott idegen nyelveket, 58 százalékuk pedig az oktatás sajátos jellemzőit hagyta ki a tájékoztatóból.

Hiányos voltak továbbá az iskolákban a vizsgák során készített jegyzőkönyvek, az igazgatók például csak az esetek 40 százalékában írták alá az időponttal hitelesített jegyzőkönyvet az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban.

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.