Ábécésorrend alapján döntöttek a felvételizőkről

Több középiskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.

  • Edupress

A hatósági ellenőrzés során a középfokú felvételi vizsgát szervező intézmények 24 százalékát, összesen 126 középiskolát vizsgáltak meg. Közülük 83 intézmény figyelmeztetést is kapott, hármat pedig pénzbüntetéssel sújtottak.Az egyik hiányosság az volt, hogy az iskolák nem, vagy nem megfelelő módon szabályozták, hogyan rangsorolják az azonos pontszámú jelentkezőket.

Több esetben az ábécésorrend döntötte például el, hogy az azonos pontszámmal rendelkezők közül ki jusson be az adott iskolába. Az intézmények 15 százalékában pedig a felvételi tájékoztató sem tartalmazta a felvételi követelményeket.További hiányosság volt, hogy ugyan minden iskola lehetővé tette a felvételi dolgozatok megtekintését, az időpontok kijelölése nem minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint történt. Az iskolák 35 százaléka nem tett eleget a nyolc napon belüli megtekinthetőség szabályának, a szóbeliztető intézmények csaknem 30 százaléka pedig egy napot jelölt ki a meghallgatásokra, miközben az előírás szerint erre két napot kell szánni.

Előfordult továbbá az is, hogy nem tájékoztatták megfelelően a diákokat a szóbeli felvételi vizsga időpontjáról: 15 iskola a felvételi tájékoztatóban, 14 intézmény pedig honlapján nem hozta nyilvánosságra a vizsga időpontját. A gimnáziumok egynegyedében pedig hiányzott a helyi tanterv alapját képező kerettanterv vagy program megnevezése, miközben a szakközépiskolákban 35, a szakiskolákban pedig 33 százalék volt ez az arány. Utóbbiak az esetek mintegy harmadában az oktatott idegen nyelveket, 58 százalékuk pedig az oktatás sajátos jellemzőit hagyta ki a tájékoztatóból.

Hiányos voltak továbbá az iskolákban a vizsgák során készített jegyzőkönyvek, az igazgatók például csak az esetek 40 százalékában írták alá az időponttal hitelesített jegyzőkönyvet az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban.

edupress

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.