Megdöbbentő adat az ukrán diákok alkoholfogyasztásáról

Egy felmérés adatai szerint a 11 éves ukrán iskolások közül minden nyolcadik havonta legalább egyszer leissza magát, a 17 évesek fele pedig heti rendszerességgel fogyaszt sört.

  • Eduline
Ukrán szociológusok közel 10 ezer iskolást kérdeztek meg egy, az ifjúság egészségi állapotával és viselkedésével kapcsolatos nemzetközi projekt keretében. A kutatókat elsősorban az ukrán fiatalok egészsége, önbecsülése és a rossz szokásokhoz való viszonyulása érdekelte – adta hírül hétfőn a Gazeta Po-Ukrainszki című ukrán napilap online kiadása.

A kutatásba bevont felső tagozatos tanulók válaszaiból kiderült, hogy a többségük ismeri az alkohol és a cigaretta káros hatásait, de ez nem riasztja vissza őket az italozástól és a dohányzástól. Az sem jelent akadályt számukra, hogy Ukrajnában tilos alkoholt és cigarettát eladni tizenéveseknek.

A felmérést irányító Olga Balakirjeva, a szociológiai tudományok doktora a lapnak elmondta: az ukrán iskolások már 11 éves korukban kipróbálják a cigarettát, 12-13 évesen pedig az alkoholt is megkóstolják. Hozzátette, hogy míg a 13 éves fiúk negyede kipróbálta a cigarettát, addig a 17 évesek esetében már 73 százalékos ez a mutató. Az érettségiig a fiúk mindössze 18 százaléka nem kóstolta meg az alkoholt – jegyezte meg.

A kábítószerekkel kapcsolatban a szakember kifejtette: a középiskolai végzősök 10 százaléka, az egyetemek és a szakmunkásképzők első évfolyamain tanulóknak a 22 százaléka kipróbálta a drogokat. Balakirjeva szerint a tanulók három százaléka rendszeresen szív marihuánát, hasist, míg az iskolák felső tagozatos tanulóinak 11 százaléka, az elsőéves egyetemisták 24 százaléka, a szakmunkástanulók 38 százaléka napi rendszerességgel dohányzik.

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.