A vidéki főiskolákat erősítené a minisztérium

Több állami beavatkozást lát szükségesnek az oktatási tárca a keretszámok elosztásában, ezért a következő felvételi eljárásban a hallgatók választása helyett már a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók - olvasható a Népszabadságban. Amíg az állami helyek központi elosztásával a minisztérium célja, hogy megakadályozza a vidéki főiskolák kiürülését, addig az oktatáskutató szerint értelmetlen a piaccal szembemenni.

  • Edupress
Bizarr helyzeteket teremtett az előző kormány által bevezetett felvételi elosztás, amely a piacra, azaz a hallgatók választására bízta a döntés - mondta el a Népszabadságnak Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Ezért van szükség arra, hogy a következő felvételi eljárástól kezdődően már ne a hallgatók jelentkezése, hanem a minisztérium döntse el, hogy melyik felsőoktatási intézményben hányan tanulhatnak államilag finanszírozott képzésben.

Az, hogy a hallgatók reálisan fel tudnák mérni, hogy melyik főiskola vagy egyetem kínálta szakot válasszák, Dux László szerint tévedés, hiszen döntésüket a média és a divat befolyásolja. Az előző kormány által 2007-ben bevezetett felvételi elosztás miatt oda került a legtöbb államilag támogatott hallgató - és a legtöbb állami forrás is -, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen. A korábbi kormány szándéka ezzel az volt, hogy a túl soknak tartott, hetven felsőoktatási intézmény közül csak a legjobban maradjanak meg. Ezzel szemben Dux László szerint a "szabad piaci feltöltés" következménye, hogy bizonyos népszerű intézményekben olyan létszámok alakultak ki, amelyek egyrészt a minőség rovására mennek, másrészt a létszámhiány egyúttal a minőségi képzést is akadályozza.

A tárca a keretszámok elosztásának korrigálását már a következő évtől megkezdené, arra azonban a helyettes államtitkár nem adott választ, hogy pontosan mi alapján határoznák meg az egyes intézmények támogatott létszámát. Amint a lapnak elmondta: majd az intézményekkel és a városokkal egyeztetnek, hogy megpróbálják megtalálni "a közjó, a közösség érdekeit szolgáló irányvonalat." Dux László kihangsúlyozta, hogy a hallgatók fővárosba koncentrálódása kontraproduktív, a leszakadó régiók fölzárkóztatásához szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre, azoknak ugyanis népességmegtartó, munkahelyteremtő, közösségformáló szerepük van. A vidéki főiskolák megmentése érdekében tehát a korrekció egyik elemeként szolgálhat, hogy ha egy hallgatót egy népszerű fővárosi intézménybe hely hiányában nem vesznek fel, helyette felajánlják neki valamelyik vidéki főiskolát, akkor is, ha azt előzőleg nem is jelölte be a felvételiző. Ezután a hallgató döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel, vagy nem, kényszeríteni senkit sem fognak - szögezte le a helyettes államtitkár.

A felsőoktatásban már elindult piaci átrendeződést akaszthatja meg a tárca mesterséges beavatkozása - véli Polónyi István oktatáskutató. Szerinte a felsőoktatás színvonalának megítélésében a hallgatók véleménye a legfontosabb, ezért hiba, ha a tárca nem a piacban, a hallgatói keresletben gondolkodik. Meglátása szerint az a hallgató, aki a Budapesti Corvinus Egyetemre akart volna bejutni, nem valószínű, hogy ahelyett majd Szolnokon szeretne tanulni. Nincs kiforrott oktatáspolitika, nincs határozott döntés arról, hogy a beiskolázott hallgatói létszám kétharmadát kitevő finanszírozott keretszámot mire akarják felhasználni: a tehetségek, a hátrányos helyzetűek támogatására, vagy a vidék megmentésére - tette hozzá az oktatáskutató.

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.