A vidéki főiskolákat erősítené a minisztérium

Több állami beavatkozást lát szükségesnek az oktatási tárca a keretszámok elosztásában, ezért a következő felvételi eljárásban a hallgatók választása helyett már a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók - olvasható a Népszabadságban. Amíg az állami helyek központi elosztásával a minisztérium célja, hogy megakadályozza a vidéki főiskolák kiürülését, addig az oktatáskutató szerint értelmetlen a piaccal szembemenni.

  • Edupress
Bizarr helyzeteket teremtett az előző kormány által bevezetett felvételi elosztás, amely a piacra, azaz a hallgatók választására bízta a döntés - mondta el a Népszabadságnak Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Ezért van szükség arra, hogy a következő felvételi eljárástól kezdődően már ne a hallgatók jelentkezése, hanem a minisztérium döntse el, hogy melyik felsőoktatási intézményben hányan tanulhatnak államilag finanszírozott képzésben.

Az, hogy a hallgatók reálisan fel tudnák mérni, hogy melyik főiskola vagy egyetem kínálta szakot válasszák, Dux László szerint tévedés, hiszen döntésüket a média és a divat befolyásolja. Az előző kormány által 2007-ben bevezetett felvételi elosztás miatt oda került a legtöbb államilag támogatott hallgató - és a legtöbb állami forrás is -, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen. A korábbi kormány szándéka ezzel az volt, hogy a túl soknak tartott, hetven felsőoktatási intézmény közül csak a legjobban maradjanak meg. Ezzel szemben Dux László szerint a "szabad piaci feltöltés" következménye, hogy bizonyos népszerű intézményekben olyan létszámok alakultak ki, amelyek egyrészt a minőség rovására mennek, másrészt a létszámhiány egyúttal a minőségi képzést is akadályozza.

A tárca a keretszámok elosztásának korrigálását már a következő évtől megkezdené, arra azonban a helyettes államtitkár nem adott választ, hogy pontosan mi alapján határoznák meg az egyes intézmények támogatott létszámát. Amint a lapnak elmondta: majd az intézményekkel és a városokkal egyeztetnek, hogy megpróbálják megtalálni "a közjó, a közösség érdekeit szolgáló irányvonalat." Dux László kihangsúlyozta, hogy a hallgatók fővárosba koncentrálódása kontraproduktív, a leszakadó régiók fölzárkóztatásához szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre, azoknak ugyanis népességmegtartó, munkahelyteremtő, közösségformáló szerepük van. A vidéki főiskolák megmentése érdekében tehát a korrekció egyik elemeként szolgálhat, hogy ha egy hallgatót egy népszerű fővárosi intézménybe hely hiányában nem vesznek fel, helyette felajánlják neki valamelyik vidéki főiskolát, akkor is, ha azt előzőleg nem is jelölte be a felvételiző. Ezután a hallgató döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel, vagy nem, kényszeríteni senkit sem fognak - szögezte le a helyettes államtitkár.

A felsőoktatásban már elindult piaci átrendeződést akaszthatja meg a tárca mesterséges beavatkozása - véli Polónyi István oktatáskutató. Szerinte a felsőoktatás színvonalának megítélésében a hallgatók véleménye a legfontosabb, ezért hiba, ha a tárca nem a piacban, a hallgatói keresletben gondolkodik. Meglátása szerint az a hallgató, aki a Budapesti Corvinus Egyetemre akart volna bejutni, nem valószínű, hogy ahelyett majd Szolnokon szeretne tanulni. Nincs kiforrott oktatáspolitika, nincs határozott döntés arról, hogy a beiskolázott hallgatói létszám kétharmadát kitevő finanszírozott keretszámot mire akarják felhasználni: a tehetségek, a hátrányos helyzetűek támogatására, vagy a vidék megmentésére - tette hozzá az oktatáskutató.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.