2020-ra drasztikusan megemelkedne a diplomások aránya

A diplomások arányára vonatkozó cél tekintetében éltanuló válhat Magyarországból, az oktatási rendszerből lemaradókra vonatkozó követelményeket azonban enyhíteni szeretné a tárca - reagált a 2020-ra kitűzött uniós célokra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az öt fő célkitűzés közül egy az oktatásra vonatkozik, amely alapján negyven százalék fölé emelnék az ifjabb generáció körében a diplomások arányát, illetve tíz százalék alá csökkentenék az iskolai lemorzsolódás mértékét.

  • Edupress
Az uniós célkitűzések szerint a jelenlegi 31 százalékról 2020-ra negyven fölé emelnék a diplomások arányát az ifjabb generáció körében, miközben a tíz év alatt a mostani 15-ről tíz százalék alá akarják csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát.

A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, viszont az utóbbi két-három évben ez nem jelentősen csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak - tájékoztatta a tárca az Euractiv portált. A pozitív magyar mérleg láttán azonban 8,4 százalékos nemzeti célt javasol az Európai Bizottság, a minisztérium szerint az nem reális. A hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében, főként a demográfiai folyamatok alapján hiányzó garanciák miatt tízszázalékos célérték elérését vállalná Magyarország.

Ugyan a diplomások arányát tekintve Magyarországnak tízszázalékos lemaradást kell behoznia, a tárca bizakodóbb, mint a lemorzsolódás tekintetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel bírók aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács 2020-as céljai között azonban negyven százalékos arány elérése szerepel uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt határozták meg, vagyis itthon több mint tíz százalékos az elmaradás a kitűzött céltól.

A szaktárca mégis megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött negyven százalékos arány elérését, a segítséget pedig a demográfiai változásokban látja. "Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük körülbelül 34 százalék rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35 százalékból hat százalékot bent kell tartani a rendszerben" - így a minisztérium.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.