A diplomások arányára vonatkozó cél tekintetében éltanuló válhat Magyarországból, az oktatási rendszerből lemaradókra vonatkozó követelményeket azonban enyhíteni szeretné a tárca - reagált a 2020-ra kitűzött uniós célokra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az öt fő célkitűzés közül egy az oktatásra vonatkozik, amely alapján negyven százalék fölé emelnék az ifjabb generáció körében a diplomások arányát, illetve tíz százalék alá csökkentenék az iskolai lemorzsolódás mértékét.
Az uniós célkitűzések szerint a jelenlegi 31 százalékról 2020-ra negyven fölé emelnék a diplomások arányát az ifjabb generáció körében, miközben a tíz év alatt a mostani 15-ről tíz százalék alá akarják csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát.
A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, viszont az utóbbi két-három évben ez nem jelentősen csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak - tájékoztatta a tárca az Euractiv portált. A pozitív magyar mérleg láttán azonban 8,4 százalékos nemzeti célt javasol az Európai Bizottság, a minisztérium szerint az nem reális. A hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében, főként a demográfiai folyamatok alapján hiányzó garanciák miatt tízszázalékos célérték elérését vállalná Magyarország.
Ugyan a diplomások arányát tekintve Magyarországnak tízszázalékos lemaradást kell behoznia, a tárca bizakodóbb, mint a lemorzsolódás tekintetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel bírók aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács 2020-as céljai között azonban negyven százalékos arány elérése szerepel uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt határozták meg, vagyis itthon több mint tíz százalékos az elmaradás a kitűzött céltól.
A szaktárca mégis megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött negyven százalékos arány elérését, a segítséget pedig a demográfiai változásokban látja. "Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük körülbelül 34 százalék rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35 százalékból hat százalékot bent kell tartani a rendszerben" - így a minisztérium.
edupress
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
