2020-ra drasztikusan megemelkedne a diplomások aránya

A diplomások arányára vonatkozó cél tekintetében éltanuló válhat Magyarországból, az oktatási rendszerből lemaradókra vonatkozó követelményeket azonban enyhíteni szeretné a tárca - reagált a 2020-ra kitűzött uniós célokra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az öt fő célkitűzés közül egy az oktatásra vonatkozik, amely alapján negyven százalék fölé emelnék az ifjabb generáció körében a diplomások arányát, illetve tíz százalék alá csökkentenék az iskolai lemorzsolódás mértékét.

  • Edupress
Az uniós célkitűzések szerint a jelenlegi 31 százalékról 2020-ra negyven fölé emelnék a diplomások arányát az ifjabb generáció körében, miközben a tíz év alatt a mostani 15-ről tíz százalék alá akarják csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát.

A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, viszont az utóbbi két-három évben ez nem jelentősen csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak - tájékoztatta a tárca az Euractiv portált. A pozitív magyar mérleg láttán azonban 8,4 százalékos nemzeti célt javasol az Európai Bizottság, a minisztérium szerint az nem reális. A hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében, főként a demográfiai folyamatok alapján hiányzó garanciák miatt tízszázalékos célérték elérését vállalná Magyarország.

Ugyan a diplomások arányát tekintve Magyarországnak tízszázalékos lemaradást kell behoznia, a tárca bizakodóbb, mint a lemorzsolódás tekintetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel bírók aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács 2020-as céljai között azonban negyven százalékos arány elérése szerepel uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt határozták meg, vagyis itthon több mint tíz százalékos az elmaradás a kitűzött céltól.

A szaktárca mégis megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött negyven százalékos arány elérését, a segítséget pedig a demográfiai változásokban látja. "Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük körülbelül 34 százalék rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35 százalékból hat százalékot bent kell tartani a rendszerben" - így a minisztérium.

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.