A diplomások arányára vonatkozó cél tekintetében éltanuló válhat Magyarországból, az oktatási rendszerből lemaradókra vonatkozó követelményeket azonban enyhíteni szeretné a tárca - reagált a 2020-ra kitűzött uniós célokra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az öt fő célkitűzés közül egy az oktatásra vonatkozik, amely alapján negyven százalék fölé emelnék az ifjabb generáció körében a diplomások arányát, illetve tíz százalék alá csökkentenék az iskolai lemorzsolódás mértékét.
Az uniós célkitűzések szerint a jelenlegi 31 százalékról 2020-ra negyven fölé emelnék a diplomások arányát az ifjabb generáció körében, miközben a tíz év alatt a mostani 15-ről tíz százalék alá akarják csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát.
A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, viszont az utóbbi két-három évben ez nem jelentősen csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak - tájékoztatta a tárca az Euractiv portált. A pozitív magyar mérleg láttán azonban 8,4 százalékos nemzeti célt javasol az Európai Bizottság, a minisztérium szerint az nem reális. A hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében, főként a demográfiai folyamatok alapján hiányzó garanciák miatt tízszázalékos célérték elérését vállalná Magyarország.
Ugyan a diplomások arányát tekintve Magyarországnak tízszázalékos lemaradást kell behoznia, a tárca bizakodóbb, mint a lemorzsolódás tekintetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel bírók aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács 2020-as céljai között azonban negyven százalékos arány elérése szerepel uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt határozták meg, vagyis itthon több mint tíz százalékos az elmaradás a kitűzött céltól.
A szaktárca mégis megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött negyven százalékos arány elérését, a segítséget pedig a demográfiai változásokban látja. "Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük körülbelül 34 százalék rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35 százalékból hat százalékot bent kell tartani a rendszerben" - így a minisztérium.
edupress
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
