Irreális lenne a heti öt testnevelésóra?

Heti öt testnevelésórát írna elő az általános iskolákban az a törvényjavaslat, melyet múlt hét péntekennyújtottak be kormánypárti politikusok. A testnevelésórákat a 2011-2012-es tanévtől emelnék meg először csak két évfolyamon, majd az azt követő években terjesztenék ki.

  • Edupress
A változás megemelné a kötelező tanórai foglalkozások számát is, ami az 1-4. évfolyamon heti két, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelentene. A felmenő rendszerben bevezetendő rendszerben a 2014-2015-ös tanévtől válna kötelezővé a heti öt testnevelésóra az általános iskola valamennyi osztályában. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.

A javaslattal kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)  elnöke kifejtette: a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Arra lenne esetleg mód az infrastruktúra és az eszközök fejlesztése után, hogy a heti öt testnevelésórát a délutáni időszakra tegyék, ehhez az angolszász iskolaszervezési modell elemzésére van szükség - mutatott rá. Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.

Kitért arra is, hogy ha a módosítás úgy növeli a kötelező órák számát, hogy ezt kizárólag a testnevelésórák számának növelésére lehet fordítani, úgy lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése, azaz ez elégtelenül alacsony marad.

edupress/mti

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.