Heti öt testnevelésórát írna elő az általános iskolákban az a törvényjavaslat, melyet múlt hét péntekennyújtottak be kormánypárti politikusok. A testnevelésórákat a 2011-2012-es tanévtől emelnék meg először csak két évfolyamon, majd az azt követő években terjesztenék ki.
A változás megemelné a kötelező tanórai foglalkozások számát is, ami az 1-4. évfolyamon heti két, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelentene. A felmenő rendszerben bevezetendő rendszerben a 2014-2015-ös tanévtől válna kötelezővé a heti öt testnevelésóra az általános iskola valamennyi osztályában. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.
A javaslattal kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke kifejtette: a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Arra lenne esetleg mód az infrastruktúra és az eszközök fejlesztése után, hogy a heti öt testnevelésórát a délutáni időszakra tegyék, ehhez az angolszász iskolaszervezési modell elemzésére van szükség - mutatott rá. Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.
Kitért arra is, hogy ha a módosítás úgy növeli a kötelező órák számát, hogy ezt kizárólag a testnevelésórák számának növelésére lehet fordítani, úgy lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése, azaz ez elégtelenül alacsony marad.
edupress/mti
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
