Irreális lenne a heti öt testnevelésóra?

Heti öt testnevelésórát írna elő az általános iskolákban az a törvényjavaslat, melyet múlt hét péntekennyújtottak be kormánypárti politikusok. A testnevelésórákat a 2011-2012-es tanévtől emelnék meg először csak két évfolyamon, majd az azt követő években terjesztenék ki.

  • Edupress
A változás megemelné a kötelező tanórai foglalkozások számát is, ami az 1-4. évfolyamon heti két, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelentene. A felmenő rendszerben bevezetendő rendszerben a 2014-2015-ös tanévtől válna kötelezővé a heti öt testnevelésóra az általános iskola valamennyi osztályában. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.

A javaslattal kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)  elnöke kifejtette: a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Arra lenne esetleg mód az infrastruktúra és az eszközök fejlesztése után, hogy a heti öt testnevelésórát a délutáni időszakra tegyék, ehhez az angolszász iskolaszervezési modell elemzésére van szükség - mutatott rá. Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.

Kitért arra is, hogy ha a módosítás úgy növeli a kötelező órák számát, hogy ezt kizárólag a testnevelésórák számának növelésére lehet fordítani, úgy lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése, azaz ez elégtelenül alacsony marad.

edupress/mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.