Betiltaná az iskolák körül a gyorséttermeket egy francia képviselő: a szexshopokat vagy az alkoholt kínáló bárokat szabályozó intézkedések mintájára az oktatási intézmények 200 méteres körzetében ezentúl tilos lenne hamburgerezőket nyitni.
A centrista Philippe Folliot egy amerikai tanulmány megállapításaival indokolta a mezőgazdaság modernizációjáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványát, amely szerint azok a gyerekek, akik olyan iskolába járnak, amelynek közelében gyorsétkezde található, kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal több üdítőt isznak, és öt százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, mint más korabeli társaik.
A képviselő úgy véli, hogy indítványa illeszkedik a nemzeti élelmezési politikába, amely a valamennyi nyugati országban gondot jelentő elhízottság ellen kívánja felvenni a harcot, és amely alól már Franciaország sem jelent kivételt: a franciák 1997 és 2009 között átlagosan 3,1 kilogrammal lettek súlyosabbak. A képviselő meggyőződése, hogy a "gyorséttermek felelőssége elsöprő az elhízottság járványának felgyorsulásában", és ezért az iskolák környezetét meg kell óvni az egészségtelen táplálkozás szimbólumának számító gyorskiszolgálói láncoktól.
Jean-Michel Cohen, a Le Figaro című napilap által megkérdezett táplálkozási szakértő egyetért abban, hogy tenni kell az elhízás problémája ellen, de a képviselő javaslatát nem tartja jó ötletnek. Véleménye szerint a Franciaországban szinte minden utcasarkon található pékségekben kínált majonézzel teli házi szendvicsek nem egészségesebbek, mint a Coca-Cola. Ugyanakkor elismeri a javaslat szimbolikus jellegét: a gyorséttermek ugyanis olyan agresszív marketinget alkalmaznak a fiatalok körében, hogy azok hamburgerfüggősége már veszélyesnek tekinthető.
A gyorséttermek a franciák táplálkozásának alig 2-3 százalékában játszanak szerepet, de a francia nutricionisták elismerik, hogy ennek ellenére jelentős kockázattal járnak a fiatalok elhízására. Véleményük azonban az, hogy nem betiltani, hanem kötelezni kellene őket az egészségesebb ételek forgalmazására, ahogy a családok és az iskolák jobb tájékoztatása az elhízás veszélyeiről is látványosabb eredményt hozna.mtiAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
