Betiltaná az iskolák körül a gyorséttermeket egy francia képviselő

Betiltaná az iskolák körül a gyorséttermeket egy francia képviselő: a szexshopokat vagy az alkoholt kínáló bárokat szabályozó intézkedések mintájára az oktatási intézmények 200 méteres körzetében ezentúl tilos lenne hamburgerezőket nyitni.

  • Eduline

A centrista Philippe Folliot egy amerikai tanulmány megállapításaival indokolta a mezőgazdaság modernizációjáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványát, amely szerint azok a gyerekek, akik olyan iskolába járnak, amelynek közelében gyorsétkezde található, kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal több üdítőt isznak, és öt százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, mint más korabeli társaik.

A képviselő úgy véli, hogy indítványa illeszkedik a nemzeti élelmezési politikába, amely a valamennyi nyugati országban gondot jelentő elhízottság ellen kívánja felvenni a harcot, és amely alól már Franciaország sem jelent kivételt: a franciák 1997 és 2009 között átlagosan 3,1 kilogrammal lettek súlyosabbak. A képviselő meggyőződése, hogy a "gyorséttermek felelőssége elsöprő az elhízottság járványának felgyorsulásában", és ezért az iskolák környezetét meg kell óvni az egészségtelen táplálkozás szimbólumának számító gyorskiszolgálói láncoktól.

Jean-Michel Cohen, a Le Figaro című napilap által megkérdezett táplálkozási szakértő egyetért abban, hogy tenni kell az elhízás problémája ellen, de a képviselő javaslatát nem tartja jó ötletnek. Véleménye szerint a Franciaországban szinte minden utcasarkon található pékségekben kínált majonézzel teli házi szendvicsek nem egészségesebbek, mint a Coca-Cola. Ugyanakkor elismeri a javaslat szimbolikus jellegét: a gyorséttermek ugyanis olyan agresszív marketinget alkalmaznak a fiatalok körében, hogy azok hamburgerfüggősége már veszélyesnek tekinthető.

A gyorséttermek a franciák táplálkozásának alig 2-3 százalékában játszanak szerepet, de a francia nutricionisták elismerik, hogy ennek ellenére jelentős kockázattal járnak a fiatalok elhízására. Véleményük azonban az, hogy nem betiltani, hanem kötelezni kellene őket az egészségesebb ételek forgalmazására, ahogy a családok és az iskolák jobb tájékoztatása az elhízás veszélyeiről is látványosabb eredményt hozna.

mti
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.