Fico bentlakásos iskolákkal oldaná meg a romakérdést

Robert Fico szlovák kormányfő a hét elején jelentette be, hogy a hazai romahelyzetet bentlakásos iskolák felállításával oldaná meg. Mint mondta: két lehetőség van, további milliókat költeni a mindössze részeredményekkel kecsegtető programokra, vagy megfelelő körülmények között felnevelni a roma fiatalokat. A kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök, Dusan Caplovic hozzátette: a gyerekeket kizárólag szüleik beleegyezésével helyeznék el ezekben az intézményekben. Korábban Ausztrália, Új-Zéland és Kanada is gondolkodott hasonló megoldásban, azonban minden esetben az éles tiltakozások hatására elálltak a tervtől a kormányok.

  • Edupress
A tervet bejelentő sajtótájékoztatón Dusan Caplovic leszögezte azt is, a bentlakásos iskolákat a romák által legsűrűbben lakott területeken hoznák létre, ahonnan kikerülők a negyedik osztály után szakmát tanulhatnának, a tehetségesebben pedig gimnáziumban, majd egyetemen tanulhatnának tovább. A bejelentésre az Amnesty International szlovákiai irodája és az emberjogi kérdéseket felügyelő Simecka Alapítvány már tiltakozását fejezte ki, szerintük ugyanis a bentlakásos iskolák csak tovább növelnék a szegregációt, illetve a gyerekek alapvető emberi jogai sérülnének azzal, ha elszakítanák őket családjuktól.

Ravasz József, a strasbourgi Európai Romák Fórumának szlovákiai képviselője, a dunaszerdahelyi Romológiai Intézet igazgatója úgy véli, a bentlakásos iskolák a gyakran éhező, deviáns szülők gyermekeit karolhatnák fel, ugyanakkor szerinte súlyos hiba lenne végleges megoldásnak tekinteni az intézmények felállítását. Sokkal inkább tartaná eredményesnek a különböző helyi munkahelyteremtő és felzárkóztató programokat.

Ludovit Galbavy roma kormánybiztos ezzel egyetértve úgy nyilatkozott: tavaly 3,65 millió euró támogatást hagytak jóvá a felzárkóztató programokra, idén még több uniós forrás lehet elérhető. Az eddigi támogatásokról elmondta: olyan munkahelyeket teremtettek, ahol betanított romák dolgozhatnak, illetve szociális munkás képzés is zajlik, akik a jövőben segíthetik a romák beilleszkedését. A kormánybiztos leszögezte: évszázados gondokat nem lehet máról holnapra orvosolni. Ravasz József tájékoztatása szerint a legutóbbi szlovák népszámláláskor nagyjából 90 ezer személy vallotta magát romának, míg szakemberek szerint nagyjából félmillió roma él az országban, közülük több mint 300 ezren város-, illetve faluszéli gettókba tömörülve.

edupress
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.