A Facebookon tiltakoznak a szlovák diákok a hazafiassági törvény ellen

Nem tetszik a szlovákiai iskoláknak a hazafiassági törvény. Számos iskolaigazgató feleslegesnek minősítette, az intézmények fenntartóinak, az önkormányzatoknak pedig a kiadások ellen vannak kifogásaik, míg a diákok tiltakozást szerveznek a törvény rendelkezései ellen.

  • Eduline
Besztercebánya 14 általános iskolai igazgatója csütörtökön találkozott a városi önkormányzat illetékeseivel, s arra a közös álláspontra jutottak, hogy a törvény felesleges. Az iskolaigazgatók ezért fel akarják szólítani Ivan Gasparovic államfőt, hogy a jogszabályt ne írja alá.

"Az igazgatók arról beszéltek, hogy a törvényt átgondolatlanul fogadták el, és felesleges. Egyetértettek abban, hogy akik a jogszabályt elfogadták, azoknak biztosítaniuk kellene a forrásokat is annak alkalmazásához" - összegezte a tanácskozás eredményét a Sme című liberális szlovák napilapban Stanislav Kútik, a besztercebányai polgármesteri hivatal oktatási osztályának vezetője.

Az újság pénteken azt írta, hogy a diákok - "többezres csoportok" - a Facebook közösségi portálon szervezkednek, s március 10-ére tüntetést szerveznek Pozsonyba, az elnöki palota elé. A tüntetést a polgári aktivisták is támogatják. "Aláírásgyűjtésbe kezdtünk a törvény visszavonása érdekében. Ha az államfő aláírja, akkor április elsején, a törvény életbelépésének napján újabb tiltakozó akcióra, országos sztrájkra hívjuk fel a diákokat" - nyilatkozott a lapnak Robert Mihály, az Átlátszó Demokráciáért kezdeményezés egyik képviselője.

Ivan Gasparovic a hazafiassági törvénnyel kapcsolatban egyelőre nem nyilatkozott. "Az elnöknek meggyőződése, hogy az iskolákban szükség van a hazafias nevelésre. A törvénnyel kapcsolatban akkor nyilatkozik, miután azt áttanulmányozta" - jelentette ki Marek Trubac elnöki szóvivő.

A kedden elfogadott törvény szerint a szlovákiai iskolák minden osztályában április elsejétől a himnusz meghallgatásával kell kezdeni a tanítási hetet; minden osztályban ki kell függeszteni a nemzeti zászlót, a címert, az alkotmány bevezetőjét és a nemzeti himnusz szövegét. Sokan attól tartanak, hogy a nemzeti jelképek könnyen a diákok csínytevéseinek céltáblájává válnak, s így a törvénnyel éppen fordított célt érnek el, mint amilyet akartak. "Nem olyan törvényt fogadtunk-e el, amelynek célja a nemzeti jelképek megcsúfolása?" - tette fel a kérdést a téma kapcsán a Pravda című független napilap.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.