Tanítási szünet és igazolt hiányzások: ki miről dönthet sztrájk idején?

Mi történik, ha a diákok és a tanárok nem tudnak eljutni az iskolába a sztrájk miatt? Ki dönthet arról, hogy zárva marad-e az iskola, és mi lesz ebben az esetben a beérkezett gyerekekkel?

  • Eduline

A közoktatási törvény rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a közoktatásról szóló törvény értelmében rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.

A rendkívüli tanítási szünet mellett viszont az iskoláknak gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni. Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni.

Habár a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási órák számíthatók be, az iskola vezetője a fenntartó egyetértésével dönthet úgy, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.

eduline/Oktatási és Kulturális Minisztérium

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.