Tanítási szünet és igazolt hiányzások: ki miről dönthet sztrájk idején?

Mi történik, ha a diákok és a tanárok nem tudnak eljutni az iskolába a sztrájk miatt? Ki dönthet arról, hogy zárva marad-e az iskola, és mi lesz ebben az esetben a beérkezett gyerekekkel?

  • Eduline

A közoktatási törvény rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a közoktatásról szóló törvény értelmében rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.

A rendkívüli tanítási szünet mellett viszont az iskoláknak gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni. Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni.

Habár a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási órák számíthatók be, az iskola vezetője a fenntartó egyetértésével dönthet úgy, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.

eduline/Oktatási és Kulturális Minisztérium

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.