Megkülönböztető egy londoni zsidó iskola felvételi rendje

"Etnikai alapon megkülönböztető", így törvénysértő egy londoni zsidó középiskola felvételi szabályzata - áll az angol Legfelsőbb Bíróság szerdán hozott végzésében.

  • Eduline

A nagy figyelemmel várt határozat annak az eljárásnak a végén született, amelyet az észak-londoni Brent kerület zsidó oktatási intézménye ellen indítottak az egyik elutasított diák szülei.

A fiú édesapja zsidó, édesanyja pedig áttért a zsidó hitre. Ám ezt nem a zsidó vallás ortodox ágának előírásai szerint tette, az iskola ezért elutasította a fiú felvételi kérelmét .Minimális, egyfős többséggel meghozott szerdai végzésében a legfőbb angol-walesi fellebbviteli fórum azonban kimondta, hogy a tanintézet felvételi rendje jelenlegi formájában etnikai származás alapján tesz különbséget a jelentkezők között, így törvénysértő.

A határozat ugyanakkor külön hangsúlyozza: a bíróság nem azt állapította meg, hogy a felvételi szabályzat "a szó általános értelmezése szerint" rasszista lenne.

Az iskola - amelyet a hivatalos felmérések a legkiemelkedőbb brit középfokú oktatási intézmények között tartanak számon - a 300 ezer fős brit zsidóság főrabbinátusi hivatalának iránymutatása alapján határozta meg eddig, hogy a jelentkezők közül kit tart a zsidó etnikumhoz tartozónak. Ez az iránymutatás - a több ezer éves vallási hagyományt figyelembe véve - azt tekinti zsidónak, akinek édesanyja születésénél fogva zsidó, vagy az ortodox előírások alapján felvette a zsidó hitet.

A Legfelsőbb Bíróság szerdai határozata - mivel precedensértékű - messze ható következményekkel járhat a brit zsidóság oktatási és közösségi intézményeinek működésére. Lord Jonathan Sacks, Nagy-Britannia főrabbija szerdai hivatalos közleményében egyelőre csak azt hangsúlyozta, hogy a végzés "gondos tanulmányozást és konzultációkat igényel". Kiemelte: az a tény, hogy az angol-walesi legfőbb bírói fórum mindössze egyfős többséggel hozta meg határozatát, "jelzi, hogy milyen bonyolult az ügy mind az angol jog, mind a zsidó önazonosság meghatározásának vitás kérdései szempontjából".

mti

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.