"Etnikai alapon megkülönböztető", így törvénysértő egy londoni zsidó középiskola felvételi szabályzata - áll az angol Legfelsőbb Bíróság szerdán hozott végzésében.
A nagy figyelemmel várt határozat annak az eljárásnak a végén született, amelyet az észak-londoni Brent kerület zsidó oktatási intézménye ellen indítottak az egyik elutasított diák szülei.
A fiú édesapja zsidó, édesanyja pedig áttért a zsidó hitre. Ám ezt nem a zsidó vallás ortodox ágának előírásai szerint tette, az iskola ezért elutasította a fiú felvételi kérelmét .Minimális, egyfős többséggel meghozott szerdai végzésében a legfőbb angol-walesi fellebbviteli fórum azonban kimondta, hogy a tanintézet felvételi rendje jelenlegi formájában etnikai származás alapján tesz különbséget a jelentkezők között, így törvénysértő.
A határozat ugyanakkor külön hangsúlyozza: a bíróság nem azt állapította meg, hogy a felvételi szabályzat "a szó általános értelmezése szerint" rasszista lenne.
Az iskola - amelyet a hivatalos felmérések a legkiemelkedőbb brit középfokú oktatási intézmények között tartanak számon - a 300 ezer fős brit zsidóság főrabbinátusi hivatalának iránymutatása alapján határozta meg eddig, hogy a jelentkezők közül kit tart a zsidó etnikumhoz tartozónak. Ez az iránymutatás - a több ezer éves vallási hagyományt figyelembe véve - azt tekinti zsidónak, akinek édesanyja születésénél fogva zsidó, vagy az ortodox előírások alapján felvette a zsidó hitet.
A Legfelsőbb Bíróság szerdai határozata - mivel precedensértékű - messze ható következményekkel járhat a brit zsidóság oktatási és közösségi intézményeinek működésére. Lord Jonathan Sacks, Nagy-Britannia főrabbija szerdai hivatalos közleményében egyelőre csak azt hangsúlyozta, hogy a végzés "gondos tanulmányozást és konzultációkat igényel". Kiemelte: az a tény, hogy az angol-walesi legfőbb bírói fórum mindössze egyfős többséggel hozta meg határozatát, "jelzi, hogy milyen bonyolult az ügy mind az angol jog, mind a zsidó önazonosság meghatározásának vitás kérdései szempontjából".
mti
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
