"Etnikai alapon megkülönböztető", így törvénysértő egy londoni zsidó középiskola felvételi szabályzata - áll az angol Legfelsőbb Bíróság szerdán hozott végzésében.
A nagy figyelemmel várt határozat annak az eljárásnak a végén született, amelyet az észak-londoni Brent kerület zsidó oktatási intézménye ellen indítottak az egyik elutasított diák szülei.
A fiú édesapja zsidó, édesanyja pedig áttért a zsidó hitre. Ám ezt nem a zsidó vallás ortodox ágának előírásai szerint tette, az iskola ezért elutasította a fiú felvételi kérelmét .Minimális, egyfős többséggel meghozott szerdai végzésében a legfőbb angol-walesi fellebbviteli fórum azonban kimondta, hogy a tanintézet felvételi rendje jelenlegi formájában etnikai származás alapján tesz különbséget a jelentkezők között, így törvénysértő.A határozat ugyanakkor külön hangsúlyozza: a bíróság nem azt állapította meg, hogy a felvételi szabályzat "a szó általános értelmezése szerint" rasszista lenne.Az iskola - amelyet a hivatalos felmérések a legkiemelkedőbb brit középfokú oktatási intézmények között tartanak számon - a 300 ezer fős brit zsidóság főrabbinátusi hivatalának iránymutatása alapján határozta meg eddig, hogy a jelentkezők közül kit tart a zsidó etnikumhoz tartozónak. Ez az iránymutatás - a több ezer éves vallási hagyományt figyelembe véve - azt tekinti zsidónak, akinek édesanyja születésénél fogva zsidó, vagy az ortodox előírások alapján felvette a zsidó hitet.A Legfelsőbb Bíróság szerdai határozata - mivel precedensértékű - messze ható következményekkel járhat a brit zsidóság oktatási és közösségi intézményeinek működésére. Lord Jonathan Sacks, Nagy-Britannia főrabbija szerdai hivatalos közleményében egyelőre csak azt hangsúlyozta, hogy a végzés "gondos tanulmányozást és konzultációkat igényel". Kiemelte: az a tény, hogy az angol-walesi legfőbb bírói fórum mindössze egyfős többséggel hozta meg határozatát, "jelzi, hogy milyen bonyolult az ügy mind az angol jog, mind a zsidó önazonosság meghatározásának vitás kérdései szempontjából".mti
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
