"Etnikai alapon megkülönböztető", így törvénysértő egy londoni zsidó középiskola felvételi szabályzata - áll az angol Legfelsőbb Bíróság szerdán hozott végzésében.
A nagy figyelemmel várt határozat annak az eljárásnak a végén született, amelyet az észak-londoni Brent kerület zsidó oktatási intézménye ellen indítottak az egyik elutasított diák szülei.
A fiú édesapja zsidó, édesanyja pedig áttért a zsidó hitre. Ám ezt nem a zsidó vallás ortodox ágának előírásai szerint tette, az iskola ezért elutasította a fiú felvételi kérelmét .Minimális, egyfős többséggel meghozott szerdai végzésében a legfőbb angol-walesi fellebbviteli fórum azonban kimondta, hogy a tanintézet felvételi rendje jelenlegi formájában etnikai származás alapján tesz különbséget a jelentkezők között, így törvénysértő.A határozat ugyanakkor külön hangsúlyozza: a bíróság nem azt állapította meg, hogy a felvételi szabályzat "a szó általános értelmezése szerint" rasszista lenne.Az iskola - amelyet a hivatalos felmérések a legkiemelkedőbb brit középfokú oktatási intézmények között tartanak számon - a 300 ezer fős brit zsidóság főrabbinátusi hivatalának iránymutatása alapján határozta meg eddig, hogy a jelentkezők közül kit tart a zsidó etnikumhoz tartozónak. Ez az iránymutatás - a több ezer éves vallási hagyományt figyelembe véve - azt tekinti zsidónak, akinek édesanyja születésénél fogva zsidó, vagy az ortodox előírások alapján felvette a zsidó hitet.A Legfelsőbb Bíróság szerdai határozata - mivel precedensértékű - messze ható következményekkel járhat a brit zsidóság oktatási és közösségi intézményeinek működésére. Lord Jonathan Sacks, Nagy-Britannia főrabbija szerdai hivatalos közleményében egyelőre csak azt hangsúlyozta, hogy a végzés "gondos tanulmányozást és konzultációkat igényel". Kiemelte: az a tény, hogy az angol-walesi legfőbb bírói fórum mindössze egyfős többséggel hozta meg határozatát, "jelzi, hogy milyen bonyolult az ügy mind az angol jog, mind a zsidó önazonosság meghatározásának vitás kérdései szempontjából".mti
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
