Jászladányi iskolaügy: a polgári bíróság szerint nincs iskola szegregáció a településen

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság polgári peres eljárásban szerdán hozott ítélete szerint nincs iskolai szegregáció Jászladányban, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek.

  • Eduline

Gyöngyné Kovács Gabriella bíró rövid indoklásként elmondta: a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.

A felperesek - Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) - azért perelték az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl többek között azt kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, azaz mondja fel a bérleti jogviszonyt az alapítványi iskolával, és fokozatosan állítsa helyre a 2002 előtti helyzetet, emellett fizessen egymillió forint közérdekű bírságot.

Az alperesek jogi képviselője azt hangoztatta: az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született.

A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés. 

A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskola azért vált a támadások célpontjává, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt tandíjat nem tudja megfizetni, így nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben. Az ítélet kihirdetése után Kállai László, a JRPSZ vezetője a újságíróknak azt nyilatkozta, hogy továbbra sem adják fel, így a polgári per várhatóan a táblabíróságon folytatódik.

mti

 

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!