Demján öt évig Magyarországon tartaná ösztöndíjasait

Demján Sándor a jövőben arra kötelezné a 2006-ban létrehozott alapítványának mostani ösztöndíjasait, hogy tanulmányaik befejeztével ne külföldön, hanem itthon keressenek állást. Szerinte ugyanis egy társadalom alapja a gazdaság, ami Magyarországon nem áll az oktatás középpontjában - mondta a vállalkozó a Duna TV-nek. Demján Sándor eddig nagyjából másfél milliárd forinttal támogatta a felsőoktatásban tanuló tehetséges, rászoruló hallgatókat, idén összesen 400 hallgató részesül tíz hónapon keresztül havi 20 ezer forintos adómentes ösztöndíjban.

  • Edupress

Az elmúlt években a Demján Sándor által 2006-ban alapított ösztöndíjat bárki megkaphatta, aki tehetséges, de rászoruló diák volt. Demján a jövőben sem kíván ezen feltételen változtatni, továbbra is pályázhatnak a tehetséges hallgatók, azonban szeretné elérni, hogy az ösztöndíj is és a tehetséges fiatalok is a magyar gazdaság hasznára váljanak. Véleménye szerint ugyanis a gazdaság szerkezete torz, mert annak érdekei nem függnek össze az oktatással.

"Azt szeretnénk bevezetni, hogy az alapítvány ösztöndíjában részesülő hallgatók írjanak alá egy váltót, amely biztosítja, hogy az egyetem elvégzése után az első 7 évből 5 évet Magyarországon dolgoznak. Amennyiben a hallgatók mégsem tesznek eleget a szerződésben foglaltaknak, a támogatást vissza kell fizetniük az alapítványnak, amiből újabb szegény gyerekek tanulhatnak majd" - mondta Demján Sándor.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.