Demján öt évig Magyarországon tartaná ösztöndíjasait

Demján Sándor a jövőben arra kötelezné a 2006-ban létrehozott alapítványának mostani ösztöndíjasait, hogy tanulmányaik befejeztével ne külföldön, hanem itthon keressenek állást. Szerinte ugyanis egy társadalom alapja a gazdaság, ami Magyarországon nem áll az oktatás középpontjában - mondta a vállalkozó a Duna TV-nek. Demján Sándor eddig nagyjából másfél milliárd forinttal támogatta a felsőoktatásban tanuló tehetséges, rászoruló hallgatókat, idén összesen 400 hallgató részesül tíz hónapon keresztül havi 20 ezer forintos adómentes ösztöndíjban.

  • Edupress

Az elmúlt években a Demján Sándor által 2006-ban alapított ösztöndíjat bárki megkaphatta, aki tehetséges, de rászoruló diák volt. Demján a jövőben sem kíván ezen feltételen változtatni, továbbra is pályázhatnak a tehetséges hallgatók, azonban szeretné elérni, hogy az ösztöndíj is és a tehetséges fiatalok is a magyar gazdaság hasznára váljanak. Véleménye szerint ugyanis a gazdaság szerkezete torz, mert annak érdekei nem függnek össze az oktatással.

"Azt szeretnénk bevezetni, hogy az alapítvány ösztöndíjában részesülő hallgatók írjanak alá egy váltót, amely biztosítja, hogy az egyetem elvégzése után az első 7 évből 5 évet Magyarországon dolgoznak. Amennyiben a hallgatók mégsem tesznek eleget a szerződésben foglaltaknak, a támogatást vissza kell fizetniük az alapítványnak, amiből újabb szegény gyerekek tanulhatnak majd" - mondta Demján Sándor.

edupress

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.