Léteznek-e még iskolai illemszabályok?

A legtöbb középiskola házirendje tartalmaz a diákok öltözékére vonatkozó előírásokat. Ez általában csupán a tiszta és ápolt megjelenést jelenti, de olyan is előfordul, hogy a házirend előírja, hogy a tanulók öltözéke a „divat szélsőségeitől mentes” kell, hogy legyen. Nem látják szívesen az iskolában az extrém hajfestést, sminkelést, hajnyírást, a nyári könnyedséget idéző ruhákat és a testékszereket. A legtöbb iskola kifejezi: a tanulók igazítsák öltözködésüket a társadalmi normákhoz.

Ruha teszi a diákot?

„A házirendünk nem tartalmaz a megjelenésre vonatkozó kitételt, mert nincs probléma az iskolánkban ezzel kapcsolatban. Van ugyan egy-két diák, akikre rá kell szólni, hogy vegyék már le a sapkájukat, vagy kilóg az alsóneműjük a ruhából, de összességében nincs konfliktus ezzel kapcsolatban” – mondta el Vargha Magdolna a pomázi Sashegyi Sándor Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola igazgatónője.

Az iskolák – különösképpen a szakiskolák- egyes órákon, szakmai gyakorlatokon, előírhatják a tanulók ruházatát, mivel a szakma szabályai, vagy a testi épség megőrzése megkövetelheti azt. A jog azonban az öltözködésben csak a közszeméremsértő megjelenést és az önkényuralmi jelképek viselését tiltja.

Nemrég egy brazil lányt bocsátottak el (nem a középiskolából, hanem egyenesen az egyetemről) lenge ruhaviselete miatt. A vezetés szerint a lány rózsaszínű ruhája megsértette az iskolai erkölcsöt. Az eset nagy port vert fel, végül diákvezetők és hírességek tiltakozására a Sao Paulo-i egyetem visszafogadta a 20 éves lányt.

„Olyanról még nem hallottam, hogy nálunk valamelyik egyetemről a ruhája miatt, akárcsak megfeddtek volna valakit” – mondja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egy oktatója. „Tény, hogy némely kollégám nem örül a polgárpukkasztó viseletnek, de ez nem is gyakori” – fűzte hozzá.

Bár nálunk nincs sok olyan iskola melyben egyenruhát viselnének a diákok, mégis előfordulnak olyan intézmények, ahol elébe mennek az extrém öltözködésnek és angolszász mintára iskolai egyenruha viselését írják elő.

„A 12. évfolyam kivételével nálunk a gimnáziumban is kötelező a formaruha viselése” – mondta el az Eduline-nak Gidró Gabriella a budapesti SEK iskola gimnáziumának igazgatója. Az eredetileg spanyol alapítású intézmény, mára nemzetközi iskolahálózattá nőtte ki magát, különösen Latin – Amerikában népszerű. A budapesti 1997 óta működik, óvodát, általános iskolát és gimnáziumot is magában foglal. „Az egyenruha kifejezi az egy közösséghez való tartozást és eltörli az anyagi jellegű különbségeket. Persze, ahogy egyre jobban kamaszodnak a diákok úgy hajlamosabbak a lázadozásra, de mindenekelőtt az önkifejezésre, ezért sem kötelező a formaruha a végzősöknek” – tette hozzá az igazgatónő.

Tanár Úr, miért magáz maga minket?

Az iskolákban sokaknak a kölcsönös megszólítással van gondjuk és nem az öltözködéssel. Európában, ahány ország annyi szokás: a francia diákok – ha nem közeli barátokról van szó- még egymást is magázzák, a német iskolákban szigorúan magázódik egymással tanár és diák, Svédországban pedig következetesen tegeződnek. Ebben a kérdésben sem tudnánk letagadni, hogy közép – európai fejjel gondolkodunk: nálunk több verzió van használatban. Az elfogadott egyoldalú tegeződés csak felnőtt-gyerek vagy tanár-diák viszonylatban természetes.

„Szerintem idegesítő és mesterkélt, ha egy tanár magázza a diákot. A tisztelet is lehet rugalmas, de azért nekem furcsa lenne, ha tegeznénk a tanárokat” – összegzi a paradox helyzetet Gergő, aki a Móricz Zsigmond gimnázium tanulója.

Pedig a magyar gimnáziumi oktatásban sokáig a kölcsönös magázódás dívott, aminek megvan a maga haszna: a tinédzser így sokkal könnyebben megtanulja a felnőtt világban használatos magázódást – állítják a magázódás párti tanárok.

Az éremnek azonban megvan a másik oldala is: sokan a kölcsönös tegeződést preferálják. „A tegeződés szerintem közelebb hozza a tanárt és a diákot. Ha az ember tud figyelni arra, hogy úgy kommunikáljon, hogy közben ne veszítse el a tekintélyét, akkor nincsen vele semmi probléma. Az iskolánkban, azonban nem nézik jó szemmel, úgyhogy én maradtam a „csendőrpertunál” – mondta el Bárány Ildikó egy budapesti gimnázium tanára.

Az egyetemeken ennél sokkal egyszerűbb a képlet: minden a kölcsönösségen alapul. Alapvetően a magázódás dívik, de sok fiatal oktató következetesen tegeződik a diákokkal. „Ha egy elsős megszokta, hogy magázni kell a tanárt, és nem megy neki a tegeződés, majd belerázódik az első vizsgaidőszak után” – mondta a Pázmány Egyetem tanára.

Schäffer Dániel

Eduline