Pénteken kezdődik az őszi érettségi időszak

Holnap, október 16-án kezdődik a 2009. évi őszi érettségi időszak. A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal induló eljárásban több mint 15 és fél ezer diák együttesen 18.225 vizsgát tesz le. Az emelt szintű érettségit választók száma csaknem 2400 diák, előrehozott érettségi vizsgát pedig az összes érettségiző több mint fele, 9800 tanuló tesz. Az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 30-áig tartanak, a szóbei vizsgák november 27-én érnek véget - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Edupress-szel.

  • Edupress

Az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 30-áig tartanak 158 intézményben, majd november 11-16. között kerül sor az emelt szintű szóbeli vizsgákra, végül november 19-27. között a középszintű szóbelikre.

Több mint 15 és fél ezer fő tesz érettségi vizsgát (mintegy 1100 fővel több, mint tavaly ősszel), ők együttesen 18.225 vizsgát tesznek le (a vizsgák száma 1300-zal haladja meg az elmúlt évi őszi vizsgákét).  A diákok emelt- és középszintű vizsgák keretében adhatnak számot tudásukról.

Az idei őszi vizsgaidőszakban 2.371 emelt szintű és 15.854 középszintű vizsgát tesznek a diákok. Az érettségizők - választásaik alapján - ezúttal 44 tárgyból tesznek emelt szintű, 99 tárgyból pedig középszintű vizsgát. A vizsgázók - a megszokottnak mondható tárgyak mellett - megmérettetik magukat pl. holland, portugál és lengyel nyelvből, de tesznek vizsgát népművészetből, művelődési és kommunikációs alapismeretekből, valamint ügyviteli alapismeretekből is.

Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével. Az előrehozott vizsgák száma 9.805, azaz kb. 400-zal több, mint az elmúlt évben. Az előrehozott vizsgák az őszi vizsgák több mint felét, 53,8 százalékát képviselik. A rendes vizsgák aránya 17 százalék, míg a javítóvizsgák aránya az őszi vizsgák között csak 12 százalék. Emellett a már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők több mint 1600 kiegészítő ill. ismétlő érettségi vizsgát tesznek. Több mint ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.

edupress

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna