Harmadik alkalommal hirdetik meg idén az "Fiatalok a véradásért" elnevezésű Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, melyre október 15-ig adhatják le jelentkezésüket az egyetemek, főiskolák. A megmérettetés 2010. május 14-ig tart, ezt követően pedig június 11-én, a Véradók Világnapján hirdetik ki az eredményeket a verseny idei házigazdájánál, a Pécsi Tudományegyetemen. Az első helyezett, a legnagyobb véradói aktivitást mutató felsőoktatási intézmény 500 000 forintos jutalmat kap.
A Magyar Vöröskereszt, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Pécsi Tudományegyetem Országos Felsőoktatási Véradóversenyt hirdet "Fiatalok a véradásért" elnevezéssel, szeptember 30. és 2010. május 15. között. A program célja, hogy minél több fiatal kapcsolódjon be a véradó mozgalomba. Az eredményeket 2010. június 11-én, a Véradók Világnapja alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen hirdetik ki, az első helyezett 500 000 forintos jutalmat kap.
A 2006/2007. tanévben a versenyre regisztrált 30 intézményből (210.528 nappali tagozatos hallgató) 7.094 véradó jelentkezett, míg a 2008/2009. tanévben 26 intézmény 170.237 nappali tagozatos hallgatója közül 8.531 véradó nyújtotta karját önként. Az idei verseny házigazdája a Pécsi Tudományegyetem, mely intézménnyel 2006 márciusában együttműködési megállapodást is kötött a Magyar Vöröskereszt. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta, a versenyt azért rendezik, mert szeretnék, ha a fiatalok egyre nagyobb számban vennének részt véradásokon. Erre a demográfiai változások miatt is nagy szükség lenne. Mivel 65 éves kora felett már senki sem lehet véradó donor, a társadalom öregedésével fokozatosan csökkenhet a rendszeres véradók száma, s ha nincs utánpótlás, az nehezítheti az ellátást.
Regisztrálni október 15-ig lehet, további információ pedig a veradas.hu oldalon olvasható.
edupress/mti
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
