Több helyen összeomolhat a közoktatás, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a jövő évi költségvetést - közölte Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Miközben a kormány 300 milliárdot tervez tartalékolni, a közoktatásból 46 milliárdot akarnak kivonni. A tervezett elvonás azért is elképesztő, mert 12 milliárddal automatikusan csökkennének a normatívák a teljesítménymutatón alapuló finanszírozás miatt - mondta, hozzátéve: emellett csökkennének 7,5 százalékkal a juttatások.
Közölte: a normatívák újabb csökkentésével végleg megszűnnek a tanórán kívüli tevékenységek, s nyilvánvalóan újabb iskola-összevonások, csoportlétszám növekedések várhatóak. Az érdekvédő elképesztőnek tartotta, hogy a gyermekétkeztetésre az önhibájukon kívül lehetetlen helyzetbe kerülő önkormányzatok támogatásából csoportosítsanak át kétmilliárd forintot. Ez ismét az önkormányzatokat sújtaná.Kifogásolta, hogy az alapfokú művészetoktatás normatívái 27 százalékkal lennének alacsonyabbak, lehetetlen helyzetbe hozva ezeket az intézményeket. Kitért arra is, hogy a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása is több mint 10 százalékkal lenne kevesebb, amely a gyógytestnevelés, a nevelési tanácsadás és a logopédai ellátás minőségének jelentős romlását eredményezheti.A szakszervezeti vezető az MTI kérdésére elmondta, hogy a megoldás az lenne, ha a kormány visszavonná a közoktatásra vonatkozó passzusokat, de minimális elvárás, hogy az alapnormatívákat megőrizzék és résznormatívák reálértékét megtartsák.Kerpen Gábor közölte: tanácskozásra hívták az önkormányzati szövetségeket a költségvetés jobbításáért. Megkeresésükre a települési és megyei önkormányzatoktól is pozitív válasz érkezett. A szakszervezet a héten egyeztet Hiller István szakminiszterrel is, s november 7-re pedig utcai demonstrációt terveznek a közoktatás dolgozói, szülők, nagycsaládosok és szakmai szervezetek részvételével.mti
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
