Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
2009. szeptember 24-én harmadik alkalommal rendezik meg a környezettudatos és társadalmilag felelős fogyasztói szokásokról szóló tudományos konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Idén nemzetközi előadókkal. A konferencia nyilvános és ingyenes, a szervezők minden szakmabeli és nem szakmabeli érdeklődőt várnak.
Az elmúlt két évben megrendezett „Fenntartható fogyasztás” konferencia sikerére és a nagy érdeklődésre való tekintettel 2009. szeptember 24-én a Budapest Corvinus Egyetemen ismét megrendezik a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” című konferenciát, amely az azonos című kétéves kutatási projekt nyitó eseménye. A kutatásokat a Norvég Alap egymillió euróval támogatja.
A fenntartható fogyasztás tudományos konferencia a környezettudatosság növelésével, a káros hatások mérséklésével, az életmód megváltoztatásának lehetőségével foglalkozik több tudományterületen. „Elképzelhető-e a környezet megóvása anélkül, hogy feláldoznánk kényelmünket, sőt akár még növeljük is szubjektív jólétünket? Mely szokásainkon kell változtatnunk, és ez elérhető-e a környezettudatosság növelésével, vagy mélyebb, a társadalmi-gazdasági struktúrát érintő változásokra van szükség?” – teszik fel a kérdést a konferenciát szervező kutatóintézetek és civil szervezetek.
A „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” kutatási projekt abból indul ki, hogy a jelenlegi fogyasztási szokások és termelési módszerek nem fenntarthatóak, és már rövid távon is hozzájárulnak a környezeti erőforrások kimerüléséhez. A két év alatt, több tudományterületen megvalósuló elméleti kutatások és felmérések azt vizsgálják, hogy melyek az okai és az előzményei a jelenlegi állapotok kialakulásának, és milyen magatartásbeli, tervezési és politikai változtatásokra lenne szükség a fenntarthatóság eléréséhez. A 2011-ben záruló kutatási folyamat végén a szakértők konkrét szakmapolitikai javaslatokat fogalmaznak meg a fogyasztási és termelési minták fenntarthatóvá tétele érdekében.
A civil szervezetek és akadémiai kutatóhelyek együttműködésében megvalósuló projekt résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, és a Norwegian University of Science and Technology.eduline10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.