Iskolai program indult Szerbiában az erőszak ellen

"Erőszak nélküli iskola" elnevezésű program indult kedden a Vajdaságban - a tartományi oktatási minisztérium és kilenc középiskola igazgatója írt alá róla megállapodást.

  • Eduline
Az erőszakról való leszoktatás nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat, a szülőket és a helyi önkormányzatok munkatársait is érinti. A teljes program Szerbia hatvan városában 165 iskola mintegy 110 ezer tanulójára fog kiterjedni, akik közül 40 ezer a Vajdaságban él.

A Jeges Zoltán vajdasági miniszter és az iskolaigazgatók által aláírt egyezmény ma még csak Óbecsét (Becej), Petrőcöt (Backi Petrovac), Szabadkát (Subotica) és Újvidéket (Novi Sad) érinti. A programot részben külföldi tulajdonú bankok, biztosítók és egyéb vállalatok finanszírozzák, ők adják az iskolánként mintegy 300 ezer dinár (900 ezer forint) egyszeri anyagi támogatást.

Megfigyelők szerint Szerbiában, ahol sűrűn lehet találkozni az elvadult tizenévesek közti erőszak jeleivel (iskolatársak meggyilkolása, összeverése, megerőszakolása tanítási időben), nagy szükség van az ilyen programokra. Szakértők szerint az egész szerb társadalomra ki lehetne terjeszteni - a vasárnapi melegfelvonulás elmaradásával kapcsolatban több szociológus, társadalomkutató úgy fogalmazott, hogy ma Szerbiában az erőszak, a gyilkos indulatok kultusza uralkodik.

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.