Biciklizés mint iskolai tantárgy?

Az általános iskolai tananyagba szeretnék integrálni a kerékpározás oktatását azok az ifjúsági politikai szervezetek és civil tömörülések, amelyek képviselői részt vettek egy erről szóló csütörtöki beszélgetésen - közölte a rendezvényt szervező SZDSZ Új Generáció elnöke.

  • Eduline
Szabadai Viktor elmondta, hogy a beszélgetésen a Societas, a Fidesz ifjúsági tagozata és az Ifjúsági Konzervatív Unió valamint a civil szerveztek közül a Városi Biciklizés Barátai Egyesület, a Kerékpáros Magyarország Szövetség illetve a Magyar Kerékpárosklub képviselői jelentek meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kerékpáros közlekedés oktatására szükség van a gyerekek körében. A beszélgetésen áttekintettek több működő nyugati példát is.

Egyetértettek abban is, hogy a kerékpáros közlekedés integrálása az oktatásba Magyarországon is időszerű. A résztvevők reményei szerint a kerékpáros közlekedés aránya a közlekedésen belül nőni fog, ezért szükséges, hogy a gyermekek biztonságos alappal rendelkezzenek. A politikus reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés egyúttal a kerékpáros közlekedés népszerűsítését is elősegíti.

Szabadai hangoztatta: kezdeményezésük nem arról szól, hogy a gyerekeket szigorúan osztályozva tanítsák biciklizni, hanem arról, hogy rájöjjenek: "kerékpározni jó". A célcsoportnak elsősorban a 8-12 éves gyermekeket tekintik. 

A kezdeményezők a pedagógusok képviselőit is meg akarják keresni a javaslataikkal. Egyúttal kíváncsiak arra, hogy a tanárok szerint hogyan lehet ezeket az ismereteket az oktatásba integrálni és különböző tárgyak, például a technika vagy a testnevelés tanóráin oktatni, hiszen a feszített tanmenetbe nem illeszthetőek be külön csak a kerékpároktatással foglalkozó órák.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.