Becsöngettek az egyetemistáknak és a főiskolásoknak is, hagyományosan szeptember második hetétől - az évnyitóval - kezdetét veszi a tanév. Mire érdemes figyelni az utolsó pillanatokban? Mit tehet a diák, ha eddig nem talált szállást? Hogyan alakultak az albérleti díjak a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban? Meddig igényelhető a diákhitel? Gyakori kérdések, praktikus válaszok.
„Már júniusban megkezdtem a szálláskeresést, bár még túl sem voltam az érettségin. Kinéztem egy kis lakást az egyetem környékén, a tulaj rendes volt, megígérte, hogy július 23-ig (a felvételi ponthatárok kihirdetéséig – a szerk.) nem adja ki senkinek. Szerencsém volt, fölvettek, így július végén alá is írtuk a szerződést. Garzonlakás, egyelőre egy évig bérlem” – meséli a 19 éves Nóra, aki Debrecenből költözött a fővárosba, hogy megkezdje tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen. Mint mondja, nem akart főbérlőt, sem pedig kollégiumba költözni, az önállóság fontos szempont volt a lakhelyválasztáskor. Az albérleti díj nem jelent gondot neki, a havi hatvanezer forintot (plusz a rezsiköltséget) szülői támogatással ki tudja fizetni.
De milyen költségekkel számolhatnak, akik albérletbe költöznek? Az Otthon Centrum körképe szerint az egyetemek környékén a bérleti díjak nem csökkentek tavalyhoz képest, ám továbbra is jellemző, hogy a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetében - a főváros VIII., IX., XI. kerületében -, a vidéki diákok szülei inkább lakást vásárolnak gyermeküknek, mint hogy más zsebét tömjék. Ingatlanszakemberek szerint az albérleti díjak összességében csökkentek a fővárosban, általában 5-20 százalékkal.
Ha érdekel, milyen albérlet árakra számíthatsz Budapesten és vidéken, vagy tudni szeretnéd mennyibe kerül egy átlagos kollégiumi hely akkor olvasd el a
hvg.hu cikkét. eduline
