Science Building: Hétmilliárdos beruházás kezdődik Pécsen

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) természettudományi területre specializálódó kutatóközpontja, a Science Building alapkövét szeptember 1-jén tették le az egyetemen. A 2011-ig felépülő, hétmilliárd forintos támogatást élvező intézmény munkatársai, az egyetemi hallgatók, valamint a XXI. század tudósai a fenntartható emberi élet kutatását tűzik zászlajukra a biotudomány, a környezettudomány és az információtechnológia területén - a központ segítségével.

  • Edupress
A pécsi egyetem hosszú történelme során soha nem rendelkezett akkora, egyléptékű fejlesztésre fordítható összeggel, mint amelyet most az Új Magyarország fejlesztési tervpályázat során elnyertek. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatásával ugyanis hétmilliárd forint áll a Pécsi Tudományegyetem rendelkezésére, hogy évtizedes hiányt pótolva, ugyanakkor a Dél-Dunántúl akceptálható igényét kielégítve, egy minden tekintetben korszerű, a XXI. század kutatásait szolgáló, minőségi kutatóközpontot hozzon létre - közölte Czibók Balázs, a Science Building projektvezetője.

Gábriel Róbert, a PTE rektora szerint a leendő épület a Pécsről régóta hiányzó természettudományi és műszaki tudományok területén működő akadémiai kutatóintézetet pótolja. A Science Building három tématerületben koncentrálja majd a kutatási irányokat és a hozzájuk kapcsolódó oktatást: Biotudományi, Környezettudományi és Információtechnológiai Központból áll majd - mondta el a rektor az alapkőletételnél. 

A 7 milliárd forintos beruházás mellett 700 milliót egy innovációs kutatói team dolgozói béreire és kutatáshoz kapcsolódó dologi kiadásaira lehet majd fordítani.Az alapkőletétel után Finta József akadémikus tartott előadást a Science Building épületéről a PTE dr. Romhányi György Aulájában, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy a 7800 négyzetméter alapterületű kutatóközpont, mely Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész és tervező csoportja tervei szerint készül, nem csak energetikai szempontból lesz egyedülálló, hanem Magyarországon nem megszokott, szoborszerű szépsége miatt is. 

A pécsi Science Building a tervek szerint 2011 közepén kezdi meg működését. A Science Building projekt egyik kiemelkedően fontos célja, hogy lehetővé tegye az egyetem nagy nemzetközi pályázatokon való részvételét is. Az intézmény létrehozásának természetesen nem titkolt gazdasági céljai is vannak rövid és hosszabb távon, melyet a szabadalmak által kívánnak megvalósítani. Az egyetem informatikai háttérének fejlesztésére 500 millió forintot fordítanak az intézményben, mely magában foglalja az egyetemen belül a gerinchálózat, a vezeték nélküli hálózat kiépítését, a szerverpark fejlesztését, bővítését - mondta el Czibók Balázs.

"Az épület kialakítására körülbelül három és fél milliárdot költünk, a fennmaradó három milliárdból a kutatásfejlesztési eszközöket, a mobil eszközöket és a projekt egyéb járulékos költségeit fedezzük. A kutatóközpontban 200 munkahelyet hozunk létre, többek között az a negyven új kutató dolgozik majd itt, akik a most induló Innovatív Kutatói Team tagjai, továbbá a PTE jelenlegi vezető oktatói, és természetesen az új generáció pályakezdői is" - közölte a projektvezető. A külföldi szakemberek közül elsősorban az idáig külföldön kutató magyar származású szakemberekre számítanak.

edupress
Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.