Ma várhatóan a délutáni órákban hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait, így azok a diákok is megtudják, hogy felvették-e őket valamilyen szeptemberben induló képzésre, akik eddig még nem kerültek be sehová.
A pótfelvételi során az a jelentkező nyerhet besorolást, illetve felvételt, akinek a felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja a megjelölt képzésben július 23-án megállapított költségtérítéses ponthatárt, és a választott intézmény is rendelkezik a felvételéhez szükséges kapacitással.
Amennyiben az adott szakon eddig nem indult (költségtérítéses) képzés, a ponthatár akkor sem lehet kisebb a jogszabályi minimumnál. Ez alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 160 pont, felsőfokú szakképzésben 140 pont.
Mesterképzésben az intézmények saját hatáskörben döntenek a jelentkezők felvételéről, így a minimum pontszámról is. Azokon a szakokon, amelyeket már a 2009. évi általános eljárásban is meghirdettek, ott sem lehet a pótfelvételi ponthatár alacsonyabb a július 23-án meghatározott pontszámnál.
Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, a tavalyi 96 ezerrel szemben. Közülük első körben mintegy 94 ezren kerültek be az intézményekbe, ezen belül államilag finanszírozott képzésre 66 ezren.
Az Educatio Kft. és az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közös felmérése szerint tíz középiskolásból kilenc jövőre újrafelvételizik, ha idén nem vették fel. A kutatás szerint egyik egyetemre vagy főiskolára sem vették fel a felvételizők 26 százalékát, ez az arány tavaly csak 17 százalék volt. Ennek az a magyarázata, hogy 2009-ben megnövekedett a jelentkezői létszám, és a jobb érettségi eredmények miatt is a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly.
mti
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
