Főiskola lesz a szlovákiai Selye János Egyetem

Főiskolaként fog működni az új tanévtől kezdve a révkomáromi Selye János Egyetem - közölte a TASR szlovák hírügynökség hétfőn az akkreditációs folyamat eredményére hivatkozva.

  • Eduline

Az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény  ezentúl a főiskolák második kategóriájába kap besorolást. Bár az intézmény megtartja eddigi nevét, a jövőben kevesebb állami támogatással kell számolnia. Az akkreditációs eljárás eredményeit hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra.

"Úgy vélem, a komplex akkreditáció során nem arról van szó, hogy egyetemünk egyetem lesz-e. Iskolánkat továbbra is Selye János Egyetemnek fogják nevezni" - mondta a hírügynökségnek Tóth János, a révkomáromi intézmény rektora. Elismerte, hogy főiskolaként más lesz az intézmény támogatása, mint egyetemként. Ami az intézmény nevét illeti, arról csak a parlament dönthet. "Ha az iskola nevét meg akarjuk változtatni, akkor azt a parlamentben kell megtenni" - húzta alá a rektor.

A pozsonyi Új Szó már júniusban azt írta, hogy a Selye János Egyetemet nem kísérte siker az akkreditációs folyamatban, ezért jövőre csupán főiskolaként működhet. Az egyetem rektora akkor tévesnek minősítette a lapértesülést. 

Az újság rámutatott, hogy korántsem a Selye lesz az egyetlen "leminősített" egyetem, sokkal régebbi és nagyobb intézmények is hasonló sorsra jutnak.

Jelenleg összesen 32 felsőoktatási intézmény működik Szlovákiában, egyes szakértők szerint jövőre már csupán 5-8 lesz egyetem közülük.

A Selye János Egyetem létrehozásáról 2003-ban döntött a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére.

mti

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Villámtippek az emelt matek szóbelihez

Június 3-tól kezdődnek a szóbelik emelt szinten. Ha matekból tesztek emelt szintű érettségit, és ki akarjátok maxolni a szóbeli pontokat, akkor hoztunk nektek néhány hasznos tippet. Mutatjuk.