Angliában 4-5 font a minimális órabér (ez elsősorban attól függ, hogy hány éves a munkavállaló), ami 300-350 ezer forintot jelent havonta. Ez elsőre soknak tűnhet, de az igazságoz hozzátartozik, hogy a sziget nagyon drága, London pedig világviszonylatban is az egyik legdrágább hely (már nincs az első tízben a városok között, de a budapesti árakkal összevetve még így is érhetnek meglepetések minket).

A lakásbérlés viheti el a fizetés jelentős részét, ezért gyakori, hogy a külföldi munkavállalók összeállnak és együtt vesznek ki egy házat, ahol jó esetben mindenkinek van egy szobája. A 4-5 fontos órabért akár paradicsom szedéssel vagy szállodai takarítással is meg lehet keresni, de Angliában gyakoribb a 8-12 fontos órabér (6-700 000 ft/hó). Ilyen fizetésből még Londonban is kényelmesen lehet élni, és hó végén akár félre is lehet tenni. Népszerű állásnak számít a külföldi idénymunkások körében a „valet boy”, magyarul parkoló fiú, aki a hotelekben leparkolja a kocsikat, a pizzafutár, (különbözeti vizsgát kell letenni a jogosítványhoz, amelyhez tartózkodási engedély kell) és a bartender, vagy csapos állás. Ezeken a helyeken ugyanis egy átlagos fizetés mellé borravalót is kaphatunk. 

Lányoknak ideális megoldás lehet bébiszitternek menni, ráadásul az angol családok valamilyen rejtélyes oknál fogva kifejezetten szeretnek magyar gyerekfelügyelőket alkalmazni, a kérdés már csak az, hogy milyen családot fogunk ki magunknak.

Munkát találni legegyszerűbben "utcáról bemenve" érdemes. Ilyenkor le kell adni a fényképes önéletrajzot, és egyéb hivatalos iratokat kell bemutatni (pl.: egészségbiztosítási kártya, útlevél). Kereshetsz ügynökségeket is, de tudnod kell, hogy ők jutalék fejében dolgoznak tehát a munkabéred jó eséllyel alacsonyabb lesz mintha közvetlenül alkalmaznak.

Az EU csatlakozás után ugyan sok ország feloldotta a tagállamokból érkező külföldi munkavállalókra vonatkozó korlátozásait, azonban a mai napig nem mindenhol nézik jó szemmel, hogy a keletről érkező bevándorlók "elhappolják" a munkákat az adott ország munkakeresői elől. Ez az ellenállás már a csatlakozási tárgyalásokon is kiéleződött, melynek hatásaként 12 EU-ország korlátozta 8 új EU-tagországból a munkaerő beáramlást. Ugyanakkor elmondható, hogy olyan területeken, ahol hiány mutatkozik, különösen a magas képzettségű szakemberek iránt, a régi EU-tagországok igen engedékenyek, és nemhogy megengedik, de kifejezetten csábítják az új kelet-közép európai szakembereket. Idegen nyelvtudás nélkül viszont a munkaszerzés gyakorlatilag lehetetlen, az interneten viszont sok olyan videót találhatunk amelyek ha már van egy "alapunk" segíthetnek a tanulásban illetve felkészíthetnek az interjúra.



Sokan vannak, akiknek annyira bejött az egyetem előtti/melletti külföldi munkavállalás, hogy akár hosszú évekre is kint ragadtak. Ennek csupán annyi a hátránya, hogy a több éves halasztás után már jó eséllyel nem fogják elkezdeni az egyetemet/főiskolát ahová annak idején felvételt nyertek. Csaposként, vagy parkolófiúként ugyan viszonylag jól lehet keresni, de előrelépési lehetőség gyakorlatilag nincs, szóval hosszú távra tervezni ilyen munkakörben nem igazán érdemes.

Ha Londonban vállalunk munkát, jó ha van nálunk elég olvasnivaló, ugyanis  szinte biztos hogy rengeteget fogunk vonatozni, vagy metrózni. A lakbér a belvárosban megfizethetetlenül magas, ezért a legtöbben a külvárosban (3.-4. zóna) bérelnek lakást vagy kisebb házat többedmagukkal. Kiutazás előtt mindenképpen keressünk a kinti élettel foglalkozó blogokat, fórumokat ezekből ugyanis sok hasznos információt megtudhatunk, és olyan gyakorlati kérdésekre kaphatunk választ ami a legtöbb utikönyvbe bele sem kerül.

eduline