Tíz középiskolásból kilenc jövőre újra felvételizik, ha idén nem vették fel.Egy nemrég lezárult kutatás szerint minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére.
Július 23-án, az idei ponthatárok kihirdetése után a legtöbben ünnepeltek, hiszen a jelentkezők csaknem háromnegyedét felvették valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Voltak azonban, akiknek ez most nem sikerült: a felvételizők 26 százaléka ugyanis nem jutott be sehová.
2009-ben a megnövekedett jelentkezői létszám és a jobb érettségi eredmények miatt a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly. Akkor a továbbtanulni szándékozóknak mindössze 17 százalékát nem vették fel semelyik egyetemre vagy főiskolára. Kérdés, hogy az idén sikertelenül próbálkozóknak mik a további tervei? Erre kereste a választ az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ által lefolytatott kutatás.
Még a felvételi eljárás időszakában két és félezer középiskolást kérdeztek meg személyesen a Felsőoktatási Műhely munkatársai, az összes jelentkező körében folytatott online vizsgálatban pedig több mint harmincegyezer jelentkező válaszolt a kérdésekre. A középiskolások döntő többsége (91%) egy éven belül újra próbálkozik, ha nem veszik fel sehova. Ebben a pillanatban persze azt még nem lehet tudni, hogy hányan lesznek közülük, akik már a pótfelvételire beadják a jelentkezési lapjukat, vagy ősszel jelentkeznek keresztféléves képzésre.
Elenyésző azok száma (1,4%), akik a kudarc teljesen eltántorít a felsőoktatástól.A sikertelen felvételi után a megkérdezett középiskolások eltérő tervekről számoltak be. A most érettségizettek körében ugyan sokan vannak (23%), akik valószínűleg dolgozni fognak (nagy részük állandó munkahelyen, kisebb részük alkalmi munkát vállal), de több mint egyharmaduk (38,6%) különböző középfokú vagy felsőfokú szakképzésekben venne részt.
Számottevő továbbá azok aránya (15,5%) is, akik a felszabaduló egy évben külföldre mennének dolgozni vagy tanulni. A külföld, mint cél, úgy tűnik, hogy az érettségi utáni időszakban sokak számára alternatíva, de semmiképp sem első számú terv. Még azoknak a középiskolásoknak is, akik idén nem felvételiztek, mindössze három százaléka tervezi, hogy a végzés után az országhatáron túl próbál szerencsét.
A fiatalok többségének az sem mindegy, hogy melyik, általuk megjelölt intézményben tanulhatnak tovább. Azok közül, akiket nem az első helyre vesznek fel, sokan (47,2%) gondolják úgy, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbálják a felvételit a leginkább vágyott szakra és intézménybe. Mindehhez természetesen még hozzájönnek azok, akik eleve csak egy helyre adták be a jelentkezési lapjukat, vagyis nem taktikáztak. Ők kizárólag egy szakon és intézményben akarnak továbbtanulni, így ha nem veszik fel őket idén, jövőre valószínűleg ismét próbálkoznak.
Sok éves tapasztalat, hogy a felvételt nyert fiatalok 5-10 százaléka különböző okokból nem iratkozik be szeptemberben. Ez lehet néhány előre nem látott körülmény miatt, ám többen vannak, akik már a jelentkezési lapjuk beadásakor tudják, hogy valószínűleg elhalasztják tanulmányaik megkezdését. Ez persze nem jelenti, hogy az intézményeknek ennyivel kevesebb lesz az elsőéves hallgatójuk, hiszen a múlt évben halasztók közül viszont nyilván sokan lesznek olyanok, akik 2009 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.
edupress
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
