Tíz középiskolásból kilenc jövőre újra felvételizik, ha idén nem vették fel.Egy nemrég lezárult kutatás szerint minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére.
Július 23-án, az idei ponthatárok kihirdetése után a legtöbben ünnepeltek, hiszen a jelentkezők csaknem háromnegyedét felvették valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Voltak azonban, akiknek ez most nem sikerült: a felvételizők 26 százaléka ugyanis nem jutott be sehová.
2009-ben a megnövekedett jelentkezői létszám és a jobb érettségi eredmények miatt a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly. Akkor a továbbtanulni szándékozóknak mindössze 17 százalékát nem vették fel semelyik egyetemre vagy főiskolára. Kérdés, hogy az idén sikertelenül próbálkozóknak mik a további tervei? Erre kereste a választ az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ által lefolytatott kutatás.
Még a felvételi eljárás időszakában két és félezer középiskolást kérdeztek meg személyesen a Felsőoktatási Műhely munkatársai, az összes jelentkező körében folytatott online vizsgálatban pedig több mint harmincegyezer jelentkező válaszolt a kérdésekre. A középiskolások döntő többsége (91%) egy éven belül újra próbálkozik, ha nem veszik fel sehova. Ebben a pillanatban persze azt még nem lehet tudni, hogy hányan lesznek közülük, akik már a pótfelvételire beadják a jelentkezési lapjukat, vagy ősszel jelentkeznek keresztféléves képzésre.
Elenyésző azok száma (1,4%), akik a kudarc teljesen eltántorít a felsőoktatástól.A sikertelen felvételi után a megkérdezett középiskolások eltérő tervekről számoltak be. A most érettségizettek körében ugyan sokan vannak (23%), akik valószínűleg dolgozni fognak (nagy részük állandó munkahelyen, kisebb részük alkalmi munkát vállal), de több mint egyharmaduk (38,6%) különböző középfokú vagy felsőfokú szakképzésekben venne részt.
Számottevő továbbá azok aránya (15,5%) is, akik a felszabaduló egy évben külföldre mennének dolgozni vagy tanulni. A külföld, mint cél, úgy tűnik, hogy az érettségi utáni időszakban sokak számára alternatíva, de semmiképp sem első számú terv. Még azoknak a középiskolásoknak is, akik idén nem felvételiztek, mindössze három százaléka tervezi, hogy a végzés után az országhatáron túl próbál szerencsét.
A fiatalok többségének az sem mindegy, hogy melyik, általuk megjelölt intézményben tanulhatnak tovább. Azok közül, akiket nem az első helyre vesznek fel, sokan (47,2%) gondolják úgy, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbálják a felvételit a leginkább vágyott szakra és intézménybe. Mindehhez természetesen még hozzájönnek azok, akik eleve csak egy helyre adták be a jelentkezési lapjukat, vagyis nem taktikáztak. Ők kizárólag egy szakon és intézményben akarnak továbbtanulni, így ha nem veszik fel őket idén, jövőre valószínűleg ismét próbálkoznak.
Sok éves tapasztalat, hogy a felvételt nyert fiatalok 5-10 százaléka különböző okokból nem iratkozik be szeptemberben. Ez lehet néhány előre nem látott körülmény miatt, ám többen vannak, akik már a jelentkezési lapjuk beadásakor tudják, hogy valószínűleg elhalasztják tanulmányaik megkezdését. Ez persze nem jelenti, hogy az intézményeknek ennyivel kevesebb lesz az elsőéves hallgatójuk, hiszen a múlt évben halasztók közül viszont nyilván sokan lesznek olyanok, akik 2009 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.
edupress
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
