Lemaradtak a miniszter listájáról a szlovákiai magyar iskolák

Lemaradtak az oktatási miniszteri listáról a szlovákiai magyar iskolákban rendezett versenyek, ami számukra anyagi hátránnyal jár - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken.

  • Eduline
"Az oktatási miniszter megint belénk rúgott” – állítja Andruskó Imre, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP)  parlamenti képviselője, a révkomáromi Selye János Gimnázium igazgatója annak kapcsán, hogy a szlovák oktatási tárca vezetője a 2009/10-es tanévben kihagyta a hivatalosan értékelhető tanulmányi versenyek listájáról a magyar tannyelvű iskolák diákjai részére szervezett megmérettetéseket.

„Bár a pedagógiai szervezési útmutató az Ismerd meg a szlovák nyelvet, a Szép Magyar Beszéd vagy a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt továbbra is hivatalos versenyként ismeri el, az értékelhető megmérettetések listáján ugyanakkor már nem szerepelnek" - mutatott rá az igazgató. Ez azt jelenti, hogy az azokon elért előkelő helyezésekért a magyar iskolák nem kapják meg a nekik járó pontokat úgy, mint eddig. A pontokért viszont költségvetésen felüli anyagi támogatás jár, tehát "a magyar iskolák ezzel a döntéssel pénzbeli juttatástól esnek el” – magyarázta Andruskó. Ugyanakkor például a ruszin nyelvű szavalóverseny továbbra is hivatalosan értékelt versenyként zajlik.

Pontokat az egyes tanulmányi versenyek országos fordulóján elért helyezésekért lehet kapni. A Selye János Gimnázium az elmúlt tanévben mintegy 160 ezer koronához (5300 euró) jutott ebből; a pontok egy részét éppen a fentiekben említett versenyeken elért jó eredményekért érdemelte ki. Az összeget az igazgató elmondása szerint a felkészítő tanárok jutalmazására fordították. „Parlamenti képviselőként interpellációt intéztem Ján Mikolaj oktatási miniszterhez, magyarázatot kérve a történtekre. Kíváncsian várom válaszát” – mondta Andruskó Imre a pozsonyi magyar lapnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.