Lemaradtak a miniszter listájáról a szlovákiai magyar iskolák

Lemaradtak az oktatási miniszteri listáról a szlovákiai magyar iskolákban rendezett versenyek, ami számukra anyagi hátránnyal jár - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken.

  • Eduline
"Az oktatási miniszter megint belénk rúgott” – állítja Andruskó Imre, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP)  parlamenti képviselője, a révkomáromi Selye János Gimnázium igazgatója annak kapcsán, hogy a szlovák oktatási tárca vezetője a 2009/10-es tanévben kihagyta a hivatalosan értékelhető tanulmányi versenyek listájáról a magyar tannyelvű iskolák diákjai részére szervezett megmérettetéseket.

„Bár a pedagógiai szervezési útmutató az Ismerd meg a szlovák nyelvet, a Szép Magyar Beszéd vagy a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt továbbra is hivatalos versenyként ismeri el, az értékelhető megmérettetések listáján ugyanakkor már nem szerepelnek" - mutatott rá az igazgató. Ez azt jelenti, hogy az azokon elért előkelő helyezésekért a magyar iskolák nem kapják meg a nekik járó pontokat úgy, mint eddig. A pontokért viszont költségvetésen felüli anyagi támogatás jár, tehát "a magyar iskolák ezzel a döntéssel pénzbeli juttatástól esnek el” – magyarázta Andruskó. Ugyanakkor például a ruszin nyelvű szavalóverseny továbbra is hivatalosan értékelt versenyként zajlik.

Pontokat az egyes tanulmányi versenyek országos fordulóján elért helyezésekért lehet kapni. A Selye János Gimnázium az elmúlt tanévben mintegy 160 ezer koronához (5300 euró) jutott ebből; a pontok egy részét éppen a fentiekben említett versenyeken elért jó eredményekért érdemelte ki. Az összeget az igazgató elmondása szerint a felkészítő tanárok jutalmazására fordították. „Parlamenti képviselőként interpellációt intéztem Ján Mikolaj oktatási miniszterhez, magyarázatot kérve a történtekre. Kíváncsian várom válaszát” – mondta Andruskó Imre a pozsonyi magyar lapnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.