A legtöbb, mintegy 48,3 órás munkahétre számítanak a svájci üzleti szakok hallgatói, a legkevesebb, évi 9.332 eurós fizetést képzelnek el maguknak első munkahelyükön a romániai hasonló diákok, a magyar hallgatók pedig a végzésük után az európaiakkal azonos módon 4,2 hónapos kivárási időt tartanak reálisnak - áll a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérésben, melyben 22 európai ország 196 ezer hallgatóját kérdezték meg. A felmérés a műszaki és az üzleti képzési területre kiterjedően hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit - tájékoztatta a berlini székhelyű Trendence Intézet az Edupresst.
Több mint 196 ezer hallgatót kérdeztek meg 22 európai országból a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérésben, melyen 779 felsőoktatási intézmény, Magyarországról pedig 34 egyetem és főiskola vett részt. A korábban European Student Barometer néven ismert vizsgálatot három területre osztva végzeték el, így külön-külön mérték fel az egyetemükkel és a leendő munkahelyükkel kapcsolatos elképzeléseket a műszaki, az üzleti és az egyéb tudományterületeken tanulók esetében.
A felmérést végző berlini székhelyű Trendence Intézet eddig a műszaki és az üzleti tudományi területeken tanulók által elmondottak alapján összeállított jelentését hozta nyilvánosságra. 2009-től szerepel a felmérésben Románia és Oroszország is.
A svájciak dolgoznának a legtöbbet első munkahelyükön
Az összesített adatok alapján kiderül, a mérnöki képzésben részt vevők átlagosan 43,6 órát kívánnak dolgozni az első munkahelyükön hetente, ez az érték csupán némileg nagyobb az üzleti képzésben tanulók esetében, ők 44,7 órát képzelnek el. A magyar mérnökhallgatók az európai átlaggal azonosan gondolják ezt, míg az üzleti tudományok iránt érdeklődő magyar egyetemisták, főiskolások 43,8 órát dolgoznának jövőképük szerint az első munkahelyükön. A legmagasabb számadatot a svájci üzleti szakokon hallgatók adták meg (48,3), míg a heti legkevesebb munkaórát a holland műszaki hallgatók választották (41,5).
A romániai üzleti képzések hallgatói számítanak a legalacsonyabb éves jövedelemre
Az első munkahelyen elvárt jövedelemről a magyar mérnöki képzésben részt vevő hallgatók átlagosan bruttó 12.216 eurós éves fizetésről számoltak be, míg az üzleti tudományok diákjai valamivel kevesebb, 10.916 eurós bruttó jövedelemre számítanak első munkahelyükön. A felmérésben részt vevő európai hallgatók átlagosan azonban pozitívabban vélekednek e tekintetben a jövőről: 26.129, illetve 23.987 eurós elvárt jövedelemre számítanak. A megkérdezett nemzetek közül a legbizakodóbbaknak a dán műszaki képzések diákjai bizonyultak 53.319 eurós elvárt havi jövedelemmel, míg a legkevesebb összegre a romániai üzleti ismereteket tanulók gondolnak 9.332 eurós éves elvárt munkabérrel.
A legkevésbé a finnek, a leginkább a britek lojálisak a tandíj fizetésével szemben
Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e ön a tandíj fizetésével a felsőoktatásban, a magyar diákok 24,1 százaléka felelt igennel az üzleti képzésben részt vevők közül, a mérnöki tanulmányokat folytatóknak azonban csupán 16,9 százaléka vélekedik hasonlóan, viszont a két képzés közötti különbség az európai adatok alapján is érzékelhető (19,8%; 14,8%). A legkevésbé a finn üzleti képzésben részt vevő diákok állnak ki a tandíj fizetése mellett (2,8%), míg annak legfőbb támogatóinak a hasonló szakon tanuló brit diákok bizonyultak (38,2%).
Optimisták az osztrákok
A magyarok optimizmusát mutatja az is, hogy míg például az üzleti képzésekben részt vevők 38,9 százaléka nem aggódik jövőbeni karrierje miatt, addig az európai átlagban ez csupán a 32,6 százalékról mondható el. A hasonló szakokon tanulók között a legpozitívabbak az osztrák diákok 62,8 százalékkal, de a mérnökképzésben részt vevők között is ők a leginkább derűlátó nemzet (73%). Jövőbeni elhelyezkedésük miatt a legjobban a spanyol mérnök (87,9%) és üzleti szakos hallgatók (90,5%) aggódnak, mégis mintegy 40 százalékuk gondolja úgy, hogy az egyetemen oktatott ismereteket és átadott képességek szükséges feltételei az elhelyezkedésnek. Az európai mérnökhallgatók átlagosan 54,7 százaléka véli, hogy a munkaerőpiacon igényelt tudással vértezték fel őket, az üzleti tudományok területén pedig a diákok 57,1 százaléka gondolkodik hasonlóan, miközben a magyar diákok is közel azonosan értékelik a tanulmányaik során leadott anyagot.
A magyar hallgatók 35-36 százaléka nyitott a külföldi munkavállalás felé
A külföldi munkavállalás iránti érdeklődés közelebbi vizsgálatához egyenként kérdeztek rá az online kérdőívek a határon túli munkavállalásra világviszonylatban és az Európán belüli térségre vonatkozóan. Az európai mérnök és üzleti hallgatók átlagosan 47-48 százaléka nyitott a világ felé (magyar hallgatók: 35-36%). 20-21 százalékuk maradna szívesebben a kontinens határain belül, az európai munkavállalás mellett azonban már a magyarok 29-31 százaléka döntene szívesen. Átlagosan minden ötödik európai diák vállalna szívesen munkát az országhatáron belül és csupán pár százalékkal kevesebben maradnának itthon a magyar hallgatók.
4,2 hónapos várakozási időre számítanak a magyar és az európai diákok egyaránt a munkavállalás előtt
Az európai üzleti tudományokat hallgatók átlagosan 24 jelentkezési lapot terveznek elküldeni ahhoz, hogy megtalálják azt a helyet, ahol első alkalommal munkát vállalhatnak, bizakodóbbak azonban a műszaki tanulmányokat folytatók, ők átlagosan 18,7 próbálkozástól várják ezt, melytől a magyar diákok csak néhány tized százalékkal térnek el (23,8; 18,4). Miközben azonban a legtöbb, csaknem 33 jelentkezési lapot küldenek majd el elvárásaik szerint a lengyel üzleti hallgatók az első munkahely megtalálásához, nem ők számítanak a leghosszabb várakozási időre. Az említett diákok ugyanis 4,7 hónapot várnának, miközben a görög üzleti képzésben részt vevő diákok 6,7 hónapos időtartamra számítanak. Az európai, azonos képzésben tanuló hallgatók 4,2 hónapos kivárást vélnek reálisnak; ahogy a leendő európai mérnökök, illetve a magyar hallgatók is mindkét képzés esetében.
A tanulmány elkészítéséhez 9.023 üzleti, valamint 6.235 műszaki irányultságú szakon tanulót kérdeztek meg, így a két kiadványt összesen 15.358 online kérdőívre válaszoló véleménye alapján készítették el.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
