Gátolja a tanári hatékonyságot az ösztönzők hiánya és a tanulók rossz magaviselete

Négyből három tanár érzi úgy, hogy semmi nem ösztönzi tevékenységének javítására, a tanulók tanteremben tanúsított rossz magaviselete pedig öt iskolából háromban akasztja meg az órák menetét - derül ki az Európai Bizottság támogatásával elkészített új OECD-jelentésből.

  • Eduline

Ján Figel, az Európai Unió oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa a jelentést kommentálva leszögezte, hogy becslések szerint az unióban 6,25 millió tanár dolgozik, akiknek a hatóságoktól megkapható minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy a gyorsan változó iskolai környezetben a megfelelő típusú oktatási módot biztosíthassák. "Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is" - emelte ki a szlovák biztos.

    A

jelentés

alapja egy új nemzetközi tanítási-tanulási felmérés, a TALIS, amely első ízben ismertet nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat az iskolákban tanító pedagógusok munkakörülményeiről, 23 államban végzett kutatás alapján.

    Angel Gurría, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a kutatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ösztönözni kell a tanárokat a jobb teljesítményre.

    A jelentésből egyebek között kiderül, hogy Ausztráliában, Belgiumban, Írországban és Norvégiában a tanárok több mint 90 százaléka nem vár jutalmat munkája minőségének javításáért (Magyarországon 69 százalék).

    Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskola alsóbb évfolyamain tanítók több mint 70 százaléka dolgozik olyan iskolában, hol érzésük szerint az osztályteremben folyó rendzavarás akadályozza a tanítás folyamatát (Magyarországon 68 százalék).

    A tanárok a felmérés szerint a tanóra idejének átlagosan 13 százalékát fordítják fegyelmezésre. A rendzavaráson kívül mindazonáltal más tényezők is hátráltatják az oktatást: az igazolatlan hiányzások (átlagosa 46 százalék), a tanóráról való késések (39 százalék), vulgarizmus és káromkodás (37), illetve a tanulótársak megfélemlítése vagy szóbeli bántalmazása (35).

    A jelentés készítői azt vonták le a legfontosabb tanulságként, hogy az oktatási hatóságoknak hathatósabb ösztönzőket kell biztosítaniuk a tanárok számára. Számos országban egyáltalán nincs vagy csak nagyon érintőleges a kapcsolat a tanárok teljesítményének értékelése, illetve az általuk kapott jutalmak és elismerés között - mutattak rá a kutatók.

forrás:

MTI

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.