Számos kutatás bebizonyította, hogy a nebulókat és szüleiket egyaránt terheli az otthoni szorgalmi plusz feladat, sok anyuka és apuka nem érti, miért viszi haza „munkáját” a gyerek, számos országban megkérdőjelezik szükségességét, és ahol nem kötelező elvégezni, ott már azt sem tudják, mi az. Az oktatási szakértők szerint a napközi kiváló módszer arra, hogy a gyerek elvégezze a fejlődéséhez szükséges feladatokat anélkül, hogy ebből odahaza feszültség alakulna ki.
David Blunkett, brit ex-miniszter, a házi feladat megkérdőjelezhetetlenségét hangoztató szakember szerint sok kérdésre választ ad az, hogy a gyerekek naponta minimum három órát ülnek a televízió előtt, és mindössze fél órát foglalatoskodnak a másnapi teendőikkel. Nem véletlen, hogy Blunkett hivatali munkája során különböző ajánlásokat vezetett be: 10 éves korig napi fél, 15 éves korig napi egy, 20 éves korig napi másfél órát (és így tovább) töltsenek a gyerekek gyakorlással tanítás után.
Alfie Kohn, amerikai tudós azonban ellenkező véleményen van. Legújabb, a „Házi feladat mítosz” című könyvében összehasonlító nemzetközi tanulmányokat citál, hogy bebizonyítsa: nincs szükség plusz munkára, a gyerekeknek sokkal jobbat tesz, ha a családjukkal vannak, és nem az íróasztal előtt görnyednek, illetve nem stresszeli őket a másnapi számonkérés.
Cecily Hanlon, a brit Leeds-i tanítónő szerint a házi feladat időpocsékolás - nem csak a diákoké, hanem a tanároké és a szülőké is egyaránt. „Szinte minden rendes szülő olvas a gyerekének, ezt egyfajta kellemes tevékenységként élik meg mindannyian, azonban a napi rendszerességű házi feladat gondot okoz, azt mutatja, hogy a gyerekkel mindig van valami probléma, amit meg kell oldani, és ez olykor kaotikus magánéletet eredményez.”
Az egyre erősödő problémára hathatós megoldást jelenthet a napközi, mely révén a gyerekek elvégezhetik azokat a feladatokat, melyek hozzájárulnak fejlődésükhöz, ám nem okoznak kellemetlenséget odahaza.
Susie Lawrence, az Oxfordshire-i Szent András Általános Iskola igazgatónője szerint a probléma a házi feladat alkalmazásában rejlik. „Az iskola utáni feladatok elvégzésének célja, hogy a gyerek átismételje mindazt, amit az órákon tanult. Sok pedagógus azonban új tananyaghoz kapcsolódó feladatot ad, elvárva a diákoktól, hogy azt maguktól sajátítsák el.”
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
