Házi feladat: amikor az iskolának sosincs vége.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a nebulókat és szüleiket egyaránt terheli az otthoni szorgalmi plusz feladat, sok anyuka és apuka nem érti, miért viszi haza „munkáját” a gyerek, számos országban megkérdőjelezik szükségességét, és ahol nem kötelező elvégezni, ott már azt sem tudják, mi az. Az oktatási szakértők szerint a napközi kiváló módszer arra, hogy a gyerek elvégezze a fejlődéséhez szükséges feladatokat anélkül, hogy ebből odahaza feszültség alakulna ki.

  • Eduline

David Blunkett, brit ex-miniszter, a házi feladat megkérdőjelezhetetlenségét hangoztató szakember szerint sok kérdésre választ ad az, hogy a gyerekek naponta minimum három órát ülnek a televízió előtt, és mindössze fél órát foglalatoskodnak a másnapi teendőikkel. Nem véletlen, hogy Blunkett hivatali munkája során különböző ajánlásokat vezetett be: 10 éves korig napi fél, 15 éves korig napi egy, 20 éves korig napi másfél órát (és így tovább) töltsenek a gyerekek gyakorlással tanítás után.

Alfie Kohn, amerikai tudós azonban ellenkező véleményen van. Legújabb, a „Házi feladat mítosz” című könyvében összehasonlító nemzetközi tanulmányokat citál, hogy bebizonyítsa: nincs szükség plusz munkára, a gyerekeknek sokkal jobbat tesz, ha a családjukkal vannak, és nem az íróasztal előtt görnyednek, illetve nem stresszeli őket a másnapi számonkérés.

Cecily Hanlon, a brit Leeds-i tanítónő szerint a házi feladat időpocsékolás - nem csak a diákoké, hanem a tanároké és a szülőké is egyaránt. „Szinte minden rendes szülő olvas a gyerekének, ezt egyfajta kellemes tevékenységként élik meg mindannyian, azonban a napi rendszerességű házi feladat gondot okoz, azt mutatja, hogy a gyerekkel mindig van valami probléma, amit meg kell oldani, és ez olykor kaotikus magánéletet eredményez.”

Az egyre erősödő problémára hathatós megoldást jelenthet a napközi, mely révén a gyerekek elvégezhetik azokat a feladatokat, melyek hozzájárulnak fejlődésükhöz, ám nem okoznak kellemetlenséget odahaza.

Susie Lawrence, az Oxfordshire-i Szent András Általános Iskola igazgatónője szerint a probléma a házi feladat alkalmazásában rejlik. „Az iskola utáni feladatok elvégzésének célja, hogy a gyerek átismételje mindazt, amit az órákon tanult. Sok pedagógus azonban új tananyaghoz kapcsolódó feladatot ad, elvárva a diákoktól, hogy azt maguktól sajátítsák el.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter