Számos kutatás bebizonyította, hogy a nebulókat és szüleiket egyaránt terheli az otthoni szorgalmi plusz feladat, sok anyuka és apuka nem érti, miért viszi haza „munkáját” a gyerek, számos országban megkérdőjelezik szükségességét, és ahol nem kötelező elvégezni, ott már azt sem tudják, mi az. Az oktatási szakértők szerint a napközi kiváló módszer arra, hogy a gyerek elvégezze a fejlődéséhez szükséges feladatokat anélkül, hogy ebből odahaza feszültség alakulna ki.
David Blunkett, brit ex-miniszter, a házi feladat megkérdőjelezhetetlenségét hangoztató szakember szerint sok kérdésre választ ad az, hogy a gyerekek naponta minimum három órát ülnek a televízió előtt, és mindössze fél órát foglalatoskodnak a másnapi teendőikkel. Nem véletlen, hogy Blunkett hivatali munkája során különböző ajánlásokat vezetett be: 10 éves korig napi fél, 15 éves korig napi egy, 20 éves korig napi másfél órát (és így tovább) töltsenek a gyerekek gyakorlással tanítás után.
Alfie Kohn, amerikai tudós azonban ellenkező véleményen van. Legújabb, a „Házi feladat mítosz” című könyvében összehasonlító nemzetközi tanulmányokat citál, hogy bebizonyítsa: nincs szükség plusz munkára, a gyerekeknek sokkal jobbat tesz, ha a családjukkal vannak, és nem az íróasztal előtt görnyednek, illetve nem stresszeli őket a másnapi számonkérés.
Cecily Hanlon, a brit Leeds-i tanítónő szerint a házi feladat időpocsékolás - nem csak a diákoké, hanem a tanároké és a szülőké is egyaránt. „Szinte minden rendes szülő olvas a gyerekének, ezt egyfajta kellemes tevékenységként élik meg mindannyian, azonban a napi rendszerességű házi feladat gondot okoz, azt mutatja, hogy a gyerekkel mindig van valami probléma, amit meg kell oldani, és ez olykor kaotikus magánéletet eredményez.”
Az egyre erősödő problémára hathatós megoldást jelenthet a napközi, mely révén a gyerekek elvégezhetik azokat a feladatokat, melyek hozzájárulnak fejlődésükhöz, ám nem okoznak kellemetlenséget odahaza.
Susie Lawrence, az Oxfordshire-i Szent András Általános Iskola igazgatónője szerint a probléma a házi feladat alkalmazásában rejlik. „Az iskola utáni feladatok elvégzésének célja, hogy a gyerek átismételje mindazt, amit az órákon tanult. Sok pedagógus azonban új tananyaghoz kapcsolódó feladatot ad, elvárva a diákoktól, hogy azt maguktól sajátítsák el.”
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
