Számos kutatás bebizonyította, hogy a nebulókat és szüleiket egyaránt terheli az otthoni szorgalmi plusz feladat, sok anyuka és apuka nem érti, miért viszi haza „munkáját” a gyerek, számos országban megkérdőjelezik szükségességét, és ahol nem kötelező elvégezni, ott már azt sem tudják, mi az. Az oktatási szakértők szerint a napközi kiváló módszer arra, hogy a gyerek elvégezze a fejlődéséhez szükséges feladatokat anélkül, hogy ebből odahaza feszültség alakulna ki.
David Blunkett, brit ex-miniszter, a házi feladat megkérdőjelezhetetlenségét hangoztató szakember szerint sok kérdésre választ ad az, hogy a gyerekek naponta minimum három órát ülnek a televízió előtt, és mindössze fél órát foglalatoskodnak a másnapi teendőikkel. Nem véletlen, hogy Blunkett hivatali munkája során különböző ajánlásokat vezetett be: 10 éves korig napi fél, 15 éves korig napi egy, 20 éves korig napi másfél órát (és így tovább) töltsenek a gyerekek gyakorlással tanítás után.
Alfie Kohn, amerikai tudós azonban ellenkező véleményen van. Legújabb, a „Házi feladat mítosz” című könyvében összehasonlító nemzetközi tanulmányokat citál, hogy bebizonyítsa: nincs szükség plusz munkára, a gyerekeknek sokkal jobbat tesz, ha a családjukkal vannak, és nem az íróasztal előtt görnyednek, illetve nem stresszeli őket a másnapi számonkérés.
Cecily Hanlon, a brit Leeds-i tanítónő szerint a házi feladat időpocsékolás - nem csak a diákoké, hanem a tanároké és a szülőké is egyaránt. „Szinte minden rendes szülő olvas a gyerekének, ezt egyfajta kellemes tevékenységként élik meg mindannyian, azonban a napi rendszerességű házi feladat gondot okoz, azt mutatja, hogy a gyerekkel mindig van valami probléma, amit meg kell oldani, és ez olykor kaotikus magánéletet eredményez.”
Az egyre erősödő problémára hathatós megoldást jelenthet a napközi, mely révén a gyerekek elvégezhetik azokat a feladatokat, melyek hozzájárulnak fejlődésükhöz, ám nem okoznak kellemetlenséget odahaza.
Susie Lawrence, az Oxfordshire-i Szent András Általános Iskola igazgatónője szerint a probléma a házi feladat alkalmazásában rejlik. „Az iskola utáni feladatok elvégzésének célja, hogy a gyerek átismételje mindazt, amit az órákon tanult. Sok pedagógus azonban új tananyaghoz kapcsolódó feladatot ad, elvárva a diákoktól, hogy azt maguktól sajátítsák el.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
