Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
1. Inkább többet írj le, mint kevesebbet! Bizony, a megtartott előadás nagy részét le kéne tudnod jegyzetelni ahhoz, hogy a megfelelő tudáshoz optimális anyagod legyen. Gyakorlati tapasztalat: 15 perc / oldal.
2. A tanárod gondolatait írd le, ne a sajátodat! Néhány diák a saját benyomását, véleményét, meglátását és ötleteit írja le füzetébe. De a jó jegyzet ismérve, hogy azt tükrözi, amit az előadó mondott. Tehát, ami a zárthelyi dolgozatban várhatóan előjön, mint kérdés. Hagyd meg saját gondolataidat a blogodnak.
3. Felejtsd el a túlbonyolított jegyzetkészítő fogásokat! Ebben az esetben nincs szükség sem az agykontrollra, sem az elmetérképre, sem a „Jegyzetkészítés trükkjei”-re. Nincs más dolgod, mint egyszerűen csak vedd sorra a tanár által elmondottakat, különben az időd és az energiád, mi több, a figyelmed, elmegy a módszer szabályainak követésére.
Extra tipp: Ne csak a fő vonalat kövesd, amennyiben a tanárod megjegyez vagy megemlít valamit az órai anyag kiegészítéseként, rögzítsd. Ezzel mélyítheted a tudásod, tisztázhatod a fogalmakat, a példákkal, összehasonlításokkal és érdekességekkel karöltve. Pláne ha az előadó technikai vagy ismeretlen kifejezést használ, járjon a tollad. A tanár el lesz ragadtatva, ha a saját szavait olvassa a dolgozatodban.
4. De mindeközben figyelj! Érdemes tökéletesítened a koncentrálóképességed időtartamát. A háromperces YouTube videók, az azonnali üzenetküldők, az SMS, a Facebook „poke” és a 140 karakteres Twitter gyorsak és tartalomrombolóak. Viszont a tanárod egy-egy kérdést akár 15 percen keresztül is fejtegethet. Gyúrj az összpontosításra és az írásra.
5. Kiemelten figyelj a kezdésre és a befejezésre! Gyakran a legfontosabb lényegi elemek az óra első vagy utolsó néhány percében hangzanak el, amikor még/már a legtöbb tanuló a táskáját pakolja. Legyen gondod rá, hogy a bevezetőket és a zárógondolatokat alaposan lejegyezed, valamint a tanár összefoglalója olykor az egész lecke kulcsa is lehet.
Extra tipp: ez alapján minden jegyzetnek adj címet. Ezáltal sikerül megtalálnod a leglényegesebbet a sok információ között.
6. Figyelj a verbális vezérfonalra! A tanárok gyakran használnak olyan kifejezéseket, hogy „a lényege…” vagy „fontos megjegyezni” vagy „az egész kulcsa…” – figyelj ezekre a jelzésekre, és írd le mindent, ami ezek után jön.
7. Figyelj a szerkezetre! Minden előadásnak van gondolatmenete: egy központi kérdést lépésről-lépésre felépítik a főbb pontok. Figyelj ezekre, és emeld ki a jegyzetedben. Kérdezd meg magadtól: mi az előadás fő mondanivalója és melyek azok a pontok, amik ezt magyarázzák.
8. Ne hagyatkozz a .ppt állományokra, sem a táblára írt skiccekre! Ezek ugyanis túl vázlatosak, általában a tanár gondolatainak csupán kivonatát tartalmazzák, egyfajta emlékeztetők, amelyek csak vezetik az órát tartót. Le kell írnod a vázlatokhoz tartozó magyarázatokat is, különben a ZH-nak annyi.
9. Mindenről készíts jegyzetet! Legyen az csoportmunka, áttekintés, ismétlés, egyéni előadás – mindent írj le, ugyanis soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged az itt elhangzó információkra.
És végül a legfontosabb:
10. Mindig magad csináld! Ne végeztesd el mással a feladataidat, és ne hagyatkozz barátaid jegyzeteire. Amíg jegyzetelsz, odafigyelsz az órára, ezután elég csak átfutnod a leírtakat, és máris mindenre emlékezni fogsz. Ez pedig a számonkérések alkalmával gyümölcsöző lehet.
