Tíz tipp a jó jegyzethez

Radikálisan megkönnyíti a tanulást egy jó jegyzet, de mi kell hozzá?

  • Eduline
A legtöbb főiskolai tanuló azt hiszi, hogy jó órai jegyzetet tud készíteni, ám valójában 10-ből ha egyre igaz lehet ez. Lássunk hát tíz tippet arra vonatkozóan, hogyan lehet elsőrendű anyagot készíteni egy-egy előadásból – a tanárok szemszögéből.
 
1. Inkább többet írj le, mint kevesebbet! Bizony, a megtartott előadás nagy részét le kéne tudnod jegyzetelni ahhoz, hogy a megfelelő tudáshoz optimális anyagod legyen. Gyakorlati tapasztalat: 15 perc / oldal.
 
2. A tanárod gondolatait írd le, ne a sajátodat! Néhány diák a saját benyomását, véleményét, meglátását és ötleteit írja le füzetébe. De a jó jegyzet ismérve, hogy azt tükrözi, amit az előadó mondott. Tehát, ami a zárthelyi dolgozatban várhatóan előjön, mint kérdés. Hagyd meg saját gondolataidat a blogodnak.
 
3. Felejtsd el a túlbonyolított jegyzetkészítő fogásokat! Ebben az esetben nincs szükség sem az agykontrollra, sem az elmetérképre, sem a „Jegyzetkészítés trükkjei”-re. Nincs más dolgod, mint egyszerűen csak vedd sorra a tanár által elmondottakat, különben az időd és az energiád, mi több, a figyelmed, elmegy a módszer szabályainak követésére.
 
Extra tipp: Ne csak a fő vonalat kövesd, amennyiben a tanárod megjegyez vagy megemlít valamit az órai anyag kiegészítéseként, rögzítsd. Ezzel mélyítheted a tudásod, tisztázhatod a fogalmakat, a példákkal, összehasonlításokkal és érdekességekkel karöltve. Pláne ha az előadó technikai vagy ismeretlen kifejezést használ, járjon a tollad. A tanár el lesz ragadtatva, ha a saját szavait olvassa a dolgozatodban.
 
4. De mindeközben figyelj! Érdemes tökéletesítened a koncentrálóképességed időtartamát. A háromperces YouTube videók, az azonnali üzenetküldők, az SMS, a Facebook „poke” és a 140 karakteres Twitter gyorsak és tartalomrombolóak. Viszont a tanárod egy-egy kérdést akár 15 percen keresztül is fejtegethet. Gyúrj az összpontosításra és az írásra.
 
5. Kiemelten figyelj a kezdésre és a befejezésre! Gyakran a legfontosabb lényegi elemek az óra első vagy utolsó néhány percében hangzanak el, amikor még/már a legtöbb tanuló a táskáját pakolja. Legyen gondod rá, hogy a bevezetőket és a zárógondolatokat alaposan lejegyezed, valamint a tanár összefoglalója olykor az egész lecke kulcsa is lehet.
 
Extra tipp: ez alapján minden jegyzetnek adj címet. Ezáltal sikerül megtalálnod a leglényegesebbet a sok információ között.
 
6. Figyelj a verbális vezérfonalra! A tanárok gyakran használnak olyan kifejezéseket, hogy „a lényege…” vagy „fontos megjegyezni” vagy „az egész kulcsa…” – figyelj ezekre a jelzésekre, és írd le mindent, ami ezek után jön.
 
7. Figyelj a szerkezetre! Minden előadásnak van gondolatmenete: egy központi kérdést lépésről-lépésre felépítik a főbb pontok. Figyelj ezekre, és emeld ki a jegyzetedben. Kérdezd meg magadtól: mi az előadás fő mondanivalója és melyek azok a pontok, amik ezt magyarázzák.
 
8. Ne hagyatkozz a .ppt állományokra, sem a táblára írt skiccekre! Ezek ugyanis túl vázlatosak, általában a tanár gondolatainak csupán kivonatát tartalmazzák, egyfajta emlékeztetők, amelyek csak vezetik az órát tartót. Le kell írnod a vázlatokhoz tartozó magyarázatokat is, különben a ZH-nak annyi.
 
9. Mindenről készíts jegyzetet! Legyen az csoportmunka, áttekintés, ismétlés, egyéni előadás – mindent írj le, ugyanis soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged az itt elhangzó információkra.
 
És végül a legfontosabb:
 
10. Mindig magad csináld! Ne végeztesd el mással a feladataidat, és ne hagyatkozz barátaid jegyzeteire. Amíg jegyzetelsz, odafigyelsz az órára, ezután elég csak átfutnod a leírtakat, és máris mindenre emlékezni fogsz. Ez pedig a számonkérések alkalmával gyümölcsöző lehet.
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.