Új törvényjavaslatban kezdeményezi a nyolcosztályos gimnáziumok átszervezését, valamint a nem szakrendszerű oktatás bővítését a többcélú közoktatási intézményekben Magyar Bálint és Sándor Klára SZDSZ-es képviselők - írja a Népszava. A kezdeményezésre Sió László Fideszes oktatáspolitikus úgy reagált: a szabaddemokraták jogalkotási dühe jogbizonytalanságot eredményez, nem lehet a hetente változó jogszabályok mellett köz-és felsőoktatási intézményeket működtetni.
Sándor Klára és Magyar Bálint javaslata szerint a nyolcosztályos gimnáziumok jelenlegi tevékenységeit 2010-2011-től át kellene szervezni, és bővülne a nem szakrendszerű oktatás eddigi rendszere a többcélú, tehát az általános és középiskolai oktatást egyaránt megvalósító oktatási intézményekben. A módosító indítványban szerepel, hogy elsőtől a hatodik osztályig a nem szakrendszerű oktatást meg kell szervezni, amennyiben a többcélú oktatási intézmény a gimnáziumi, szakiskolai, illetve szakközépiskola feladatok bármelyikét ellátja. A javaslatot benyújtó képviselők szerint ugyanis a többcélú oktatási intézmények felépítése lehetővé teszi a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását a hatodik évig, majd hetediktől a tantárgyi rendszerre bontott oktatást. Jelenleg a hatályos közoktatási törvény szerint az ötödik és hatodik évben nem szakrendszerű oktatásra kell fordítani az órák 25-50 százalékát.
Az egységes, tizenkét osztályos középiskolákban pedig az elsőtől hatodik évig tartó tanulmányi idő egésze átszervezhető nem szakrendszerű, tehát készség és képességfejlesztésre koncentráló oktatásra. A javaslat azokban az intézményekben szervezné át az oktatást, ahol annak felépítése lehetővé teszi a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását. Jelenleg négy, hat- és nyolcosztályos formában működnek a gimnáziumok. A módosító indítvány a gimnáziumok működését négy és hatosztályos rendszerű oktatásra szűkítené le. A javaslat szerint a nyolc osztályos gimnáziumokban a 2010/2011-es tanévtől ötödik osztálytól már nem indulnának nyolc évfolyamos képzések, ám a jelenlegi képzésben részt vevők számára az oktatási intézmény biztosítaná a kimeneti feltételeket.
Sió László felhívta a figyelmet, hogy nyolcosztályos gimnáziumba a gyerekek 4 százaléka jár, és ezen intézmények tanulói a kompetenciaméréseken kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, megvan a maguk pedagógiai kultúrája. Sió szerint semmi nem indokolja a nyolcosztályos rendszer szétverését, szerinte Magyar Bálint megint csak a 6+6 osztályos rendszer mellett kampányol. A Fideszes oktatáspolitikus szerint az MSZP és az SZDSZ "kapuzárási pánikban" szenved és kitört rajta a törvényalkotási düh, ami viszont jogbizonytalanságot eredményez. "Nem lehet hetente változó jogszabályok mellett köz- és felsőoktatási intézményeket működtetni" - hangsúlyozta.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az MTI-vel közölte: megvitatja a javaslatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
