Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Krisztinának hívnak, s a bajai Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás hallgatója vagyok. Az utóbbi pár hónapomat viszont már Bécsben töltöttem, illetve töltöm még most is! S itt az Universität für Bodenkultur Wien Erasmus hallgatója vagyok.
A vizsgaidőszak itt teljesen másként folyik, mint otthon nálunk - s minden más egyetemen, főiskolán. Ausztriában igazából vizsgaidőszak sincs. Nem úgy történik, hogy van 15-16 hét szorgalmi időszak, és aztán meg 4-5 hét a vizsgákra. Vannak olyan órák, melyeket tömbösítve tartanak meg. Például 7-10 héten keresztül nagyobb óraszámban, s miután lement az összes óra, a tanár kiírja a két vizsgaidőpontot. Emiatt én már 3 vizsgán túl vagyok.
Minden tárgyból csak két vizsgaidőpont van! Ha nem sikerül, akkor igazán esély uv-zni nincs, csak a következő félévben. Persze nem minden órára a tömbösítés jellemző. Van olyan is, ami a szemeszter elején kezdődik, s egészen az utolsó hétig tart.
S az érzéseim a vizsgákról?! Hát tartok tőlük, elég rendesen... Az utóbbi időben otthon már nem volt félelmem a vizsgáktól, itt viszont annál inkább. Igazából nem lennének ezek olyan vészes vizsgák, én személy szerint azért élem meg nehezebb, mert külföldiül van. De azért vagyok most itt, hogy ezt is gyakoroljam! : )
A saját vizsgáim:
A „retorika és prezentációs– német nevén Rhetorik und Präsentationstechniken - gyakorlati óra során nem egyszer kellett prezentálni; csoportosan, egyedül. Ezek a prezentációk is a jegy részét képezik. S egy vizsgalap is volt. Az utolsó órán, az összes prezentáció után, amire kb. 20 percünk volt. Szóval hip-hop meg kellett oldani : ) A kérdések természetesen a tananyaghoz kapcsolódtak, pl.: melyek az előnyei és hátrányai az Overheadprojektornak, vagy épp a Flipchartnak?
A második vizsgám, illetve zh-m pedig a „termelés és logisztika optimalizálás modelljei” (ez nagyon rosszul hangzik magyarul) –vagyis Optimierungsmodelle für Produktion und Logistik-ból volt. Úgy zajlott le az egész, hogy a tanár irodájában lévő gépen kellett a feladatot megoldani, amit kihúztam előtte. Ezen a vizsgán mindenki egyesével volt bent.
A harmadik vizsgám pedig „Költségszámítás és controlling” – azaz Kostenrechnung und Controlling-ból- volt. Még elég frissek az élmények, mert mindez tegnap volt (május 13-án). Ez az óra úgy zajlott, hogy volt gyakorlati és elméleti része is. A gyakorlati órát egy tanársegéd (felénk inkább így nevezik) tartotta, s minden gyakorlati óra végén tesztet írtunk egy-egy feladatból. A hetek során pedig pluszba még két házi feladatot is kaptunk, ami ugyancsak számított. S persze volt az elmélet, amit mindig a professzor tartott meg. A vizsgán pedig ugyanúgy a gyakorlati feladatokkal kezdtük, volt 5 különböző feladat, s két perc szünet után jött az elmélet is. Nem egy vizsgát éltem már meg a tanulmányaim során, de olyat, mint a KuC-s vizsga, még sose.
Ha ti is ki szeretnétek utazni, vagy csak többet szeretnétek megtudni a külföldön való tanulásról, ebben a cikksorozatban sok érdekes és tanulságos dolgot olvashattok. De szívesen látlak benneteket
is
