Magyarul könnyen megy? Tanulj külföldön és vizsgázz idegen nyelven!

Egyik olvasónk iskolája Erasmus programjának keretében most Bécsben tanul és vizsgázik. Ha megfordult már a fejedben, hogy érdemes lenne külföldön tanulni, idegen nyelven, akkor cikksorozatunk segítségével bepillantást nyerhetsz egy bécsi egyetemen tanuló magyar diák életébe

  • Eduline
Krisztinának hívnak, s a bajai  Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás hallgatója vagyok. Az utóbbi pár hónapomat viszont már Bécsben töltöttem, illetve töltöm még most is! S itt az Universität für Bodenkultur Wien Erasmus hallgatója vagyok.

 

A vizsgaidőszak itt teljesen másként folyik, mint otthon nálunk - s minden más egyetemen, főiskolán. Ausztriában igazából vizsgaidőszak sincs. Nem úgy történik, hogy van 15-16 hét szorgalmi időszak, és aztán meg 4-5 hét a vizsgákra. Vannak olyan órák, melyeket tömbösítve tartanak meg. Például 7-10 héten keresztül nagyobb óraszámban, s miután lement az összes óra, a tanár kiírja a két vizsgaidőpontot. Emiatt én már 3 vizsgán túl vagyok.

Minden tárgyból csak két vizsgaidőpont van! Ha nem sikerül, akkor igazán esély uv-zni nincs, csak a következő félévben. Persze nem minden órára a tömbösítés jellemző. Van olyan is, ami a szemeszter elején kezdődik, s egészen az utolsó hétig tart.

 

S az érzéseim a vizsgákról?! Hát tartok tőlük, elég rendesen... Az utóbbi időben otthon már nem volt félelmem a vizsgáktól, itt viszont annál inkább. Igazából nem lennének ezek olyan vészes vizsgák, én személy szerint azért élem meg nehezebb, mert külföldiül van. De azért vagyok most itt, hogy ezt is gyakoroljam! : )

A saját vizsgáim:

A „retorika és prezentációs– német nevén Rhetorik und Präsentationstechniken - gyakorlati óra során nem egyszer kellett prezentálni; csoportosan, egyedül. Ezek a prezentációk is a jegy részét képezik. S egy vizsgalap is volt. Az utolsó órán, az összes prezentáció után, amire kb. 20 percünk volt. Szóval hip-hop meg kellett oldani : ) A kérdések természetesen a tananyaghoz kapcsolódtak, pl.: melyek az előnyei és hátrányai az Overheadprojektornak, vagy épp a Flipchartnak?

 

A második vizsgám, illetve zh-m pedig a „termelés és logisztika optimalizálás modelljei” (ez nagyon rosszul hangzik magyarul) –vagyis Optimierungsmodelle für Produktion und Logistik-ból volt. Úgy zajlott le az egész, hogy a tanár irodájában lévő gépen kellett a feladatot megoldani, amit kihúztam előtte. Ezen a vizsgán mindenki egyesével volt bent.

 

A harmadik vizsgám pedig „Költségszámítás és controlling” – azaz Kostenrechnung und Controlling-ból- volt. Még elég frissek az élmények, mert mindez tegnap volt (május 13-án). Ez az óra úgy zajlott, hogy volt gyakorlati és elméleti része is. A gyakorlati órát egy tanársegéd (felénk inkább így nevezik) tartotta, s minden gyakorlati óra végén tesztet írtunk egy-egy feladatból. A hetek során pedig pluszba még két házi feladatot is kaptunk, ami ugyancsak számított. S persze volt az elmélet, amit mindig a professzor tartott meg. A vizsgán pedig ugyanúgy a gyakorlati feladatokkal kezdtük, volt 5 különböző feladat, s két perc szünet után jött az elmélet is. Nem egy vizsgát éltem már meg a tanulmányaim során, de olyat, mint a KuC-s vizsga, még sose.

Ha ti is ki szeretnétek utazni, vagy csak többet szeretnétek megtudni a külföldön való tanulásról, ebben a cikksorozatban sok érdekes és tanulságos dolgot olvashattok. De szívesen látlak benneteket saját blogomon is

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.