Magyarul könnyen megy? Tanulj külföldön és vizsgázz idegen nyelven!

Egyik olvasónk iskolája Erasmus programjának keretében most Bécsben tanul és vizsgázik. Ha megfordult már a fejedben, hogy érdemes lenne külföldön tanulni, idegen nyelven, akkor cikksorozatunk segítségével bepillantást nyerhetsz egy bécsi egyetemen tanuló magyar diák életébe

  • Eduline
Krisztinának hívnak, s a bajai  Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás hallgatója vagyok. Az utóbbi pár hónapomat viszont már Bécsben töltöttem, illetve töltöm még most is! S itt az Universität für Bodenkultur Wien Erasmus hallgatója vagyok.

 

A vizsgaidőszak itt teljesen másként folyik, mint otthon nálunk - s minden más egyetemen, főiskolán. Ausztriában igazából vizsgaidőszak sincs. Nem úgy történik, hogy van 15-16 hét szorgalmi időszak, és aztán meg 4-5 hét a vizsgákra. Vannak olyan órák, melyeket tömbösítve tartanak meg. Például 7-10 héten keresztül nagyobb óraszámban, s miután lement az összes óra, a tanár kiírja a két vizsgaidőpontot. Emiatt én már 3 vizsgán túl vagyok.

Minden tárgyból csak két vizsgaidőpont van! Ha nem sikerül, akkor igazán esély uv-zni nincs, csak a következő félévben. Persze nem minden órára a tömbösítés jellemző. Van olyan is, ami a szemeszter elején kezdődik, s egészen az utolsó hétig tart.

 

S az érzéseim a vizsgákról?! Hát tartok tőlük, elég rendesen... Az utóbbi időben otthon már nem volt félelmem a vizsgáktól, itt viszont annál inkább. Igazából nem lennének ezek olyan vészes vizsgák, én személy szerint azért élem meg nehezebb, mert külföldiül van. De azért vagyok most itt, hogy ezt is gyakoroljam! : )

A saját vizsgáim:

A „retorika és prezentációs– német nevén Rhetorik und Präsentationstechniken - gyakorlati óra során nem egyszer kellett prezentálni; csoportosan, egyedül. Ezek a prezentációk is a jegy részét képezik. S egy vizsgalap is volt. Az utolsó órán, az összes prezentáció után, amire kb. 20 percünk volt. Szóval hip-hop meg kellett oldani : ) A kérdések természetesen a tananyaghoz kapcsolódtak, pl.: melyek az előnyei és hátrányai az Overheadprojektornak, vagy épp a Flipchartnak?

 

A második vizsgám, illetve zh-m pedig a „termelés és logisztika optimalizálás modelljei” (ez nagyon rosszul hangzik magyarul) –vagyis Optimierungsmodelle für Produktion und Logistik-ból volt. Úgy zajlott le az egész, hogy a tanár irodájában lévő gépen kellett a feladatot megoldani, amit kihúztam előtte. Ezen a vizsgán mindenki egyesével volt bent.

 

A harmadik vizsgám pedig „Költségszámítás és controlling” – azaz Kostenrechnung und Controlling-ból- volt. Még elég frissek az élmények, mert mindez tegnap volt (május 13-án). Ez az óra úgy zajlott, hogy volt gyakorlati és elméleti része is. A gyakorlati órát egy tanársegéd (felénk inkább így nevezik) tartotta, s minden gyakorlati óra végén tesztet írtunk egy-egy feladatból. A hetek során pedig pluszba még két házi feladatot is kaptunk, ami ugyancsak számított. S persze volt az elmélet, amit mindig a professzor tartott meg. A vizsgán pedig ugyanúgy a gyakorlati feladatokkal kezdtük, volt 5 különböző feladat, s két perc szünet után jött az elmélet is. Nem egy vizsgát éltem már meg a tanulmányaim során, de olyat, mint a KuC-s vizsga, még sose.

Ha ti is ki szeretnétek utazni, vagy csak többet szeretnétek megtudni a külföldön való tanulásról, ebben a cikksorozatban sok érdekes és tanulságos dolgot olvashattok. De szívesen látlak benneteket saját blogomon is

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.