Tizenkilenc éves fiú vagyok, második féléves, és az alvást még mindig egy fantasztikus elfoglaltságnak tartom.. Eddigi életem során a lustaság volt az egyik legerősebb motiváló tényező, valahogy mégis sikerült a tanulmányokat elégségesen jól megoldanom. Ez a gimnáziumban a kitűnő és a két négyes között oszcillált, de az egyetemen sokkal alább adom. Az egyetemen érez rá igazán az ember, hogy mennyire találóak az osztályzatok nevei: az "elégséges" valóban elég, a "jó" pedig valóban jó, az "elégtelen" pedig valóban nem elég.
Hogy hogyan kerültem a BCE-re, az nem világos. A legutolsó dolog amire emlékszem, hogy az óvodában sógyurmát rágcsálok, utána rögtön az következik, hogy itthon ülök, és azt hiszem, hogy holnap lesz a matek vizsga. Viccet félretéve: amikor le kellett adni a felsőoktatási jelentkezési lapot, valamiért ide jelentkeztem, és utána pedig valamiért a ponthatár fölött voltam, és innentől már többé-kevésbé logikus következmény, hogy itt vagyok, a Corvinuson. De könnyen lehet, hogy leszek még más egyetemen is, akár egy teljesen más területen.
Az előző vizsgaidőszaknak az volt a tanulsága, hogy nem létezik, hogy teljesen zökkenőmentes legyen. Olyan nincs, hogy egy vizsgaidőszak alatt az idegeid ne mennének gallyra. A vizsgaidőszak: NEM JÓ. Ha évközben sokat tanulsz, akkor amiatt rágod a körmödet, hogy ötös legyél, ha nem tanulsz, akkor pedig amiatt rágod a körmödet, hogy kettes legyél.
Előző vizsgaidőszakomban szerencsém volt 8 tárgyból vizsgázni, ami kezdésnek nem is rossz. Előző félévben évközben viszonylag sokat tanultam, és utána viszonylag jó jegyeim lettek, viszont nagyon leharcoltam magam a vizsgák alatt (tökélyre fejlesztettem a halogatás technikáját, aztán pedig az egy-nap-alatt-halálra-tanulod-magad technikáját). Most csak hét vizsgám van, amelyek könnyebbek, mint a múltkori vizsgák, viszont évközben kevesebbet tanultam. Tehát ez ilyen hozzáadok-elveszek játék; majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.
Holnap lesz matematika vizsgám, ez lesz az első vizsga, úgyhogy most itt álljt parancsolok az írásnak. Holnapután feltételezhetően újra jelentkezek, addig is sok sikert minden vizsgázó sorstársnak.
Kutta
A vizsgaidőszak alatt a cikksorozatért köszönet illeti Kuttát, aki a tanulás mellett időt szakít tapasztalatai lejegyzésére és megosztására közösségünkkel. Internetes blogja itt olvasható
