Vizsgaidőszak a közgázon - Kutta tollából 1. rész

Beköszöntött a vizsgaidőszak a hazai főiskolákon és egyetemeken tanuló hallgatók számára. A most következő kemény hetek alatt cikksorozatunk segítségével bepillantást nyerhettek egy a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karán első féléves egyetemista küzdelmeibe.

  • Eduline

Tizenkilenc éves fiú vagyok, második féléves, és az alvást még mindig egy fantasztikus elfoglaltságnak tartom.. Eddigi életem során a lustaság volt az egyik legerősebb motiváló tényező, valahogy mégis sikerült a tanulmányokat elégségesen jól megoldanom. Ez a gimnáziumban a kitűnő és a két négyes között oszcillált, de az egyetemen sokkal alább adom. Az egyetemen érez rá igazán az ember, hogy mennyire találóak az osztályzatok nevei: az "elégséges" valóban elég, a "jó" pedig valóban jó, az "elégtelen" pedig valóban nem elég.

Hogy hogyan kerültem a BCE-re, az nem világos. A legutolsó dolog amire emlékszem, hogy az óvodában sógyurmát rágcsálok, utána rögtön az következik, hogy itthon ülök, és azt hiszem, hogy holnap lesz a matek vizsga. Viccet félretéve: amikor le kellett adni a felsőoktatási jelentkezési lapot, valamiért ide jelentkeztem, és utána pedig valamiért a ponthatár fölött voltam, és innentől már többé-kevésbé logikus következmény, hogy itt vagyok, a Corvinuson. De könnyen lehet, hogy leszek még más egyetemen is, akár  egy teljesen más területen.

Az előző vizsgaidőszaknak az volt a tanulsága, hogy nem létezik, hogy teljesen zökkenőmentes legyen. Olyan nincs, hogy egy vizsgaidőszak alatt az idegeid ne mennének gallyra. A vizsgaidőszak: NEM JÓ. Ha évközben sokat tanulsz, akkor amiatt rágod a körmödet, hogy ötös legyél, ha nem tanulsz, akkor pedig amiatt rágod a körmödet, hogy kettes legyél.

Előző vizsgaidőszakomban szerencsém volt 8 tárgyból vizsgázni, ami kezdésnek nem is rossz. Előző félévben évközben viszonylag sokat tanultam, és utána viszonylag jó jegyeim lettek, viszont nagyon leharcoltam magam a vizsgák alatt (tökélyre fejlesztettem a halogatás technikáját, aztán pedig az egy-nap-alatt-halálra-tanulod-magad technikáját). Most csak hét vizsgám van, amelyek könnyebbek, mint a múltkori vizsgák, viszont évközben kevesebbet tanultam. Tehát ez ilyen hozzáadok-elveszek játék; majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.

Holnap lesz matematika vizsgám, ez lesz az első vizsga, úgyhogy most itt álljt parancsolok az írásnak. Holnapután feltételezhetően újra jelentkezek, addig is sok sikert minden vizsgázó sorstársnak.

Kutta

A vizsgaidőszak alatt a cikksorozatért köszönet illeti Kuttát, aki a tanulás mellett időt szakít tapasztalatai lejegyzésére és megosztására közösségünkkel. Internetes blogja itt olvasható

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.