Egy tanulmány kapcsolatot vélt felfedezni a Facebook-használat és a gyenge tanulmányi átlag között.
Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állítja egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.
Mindazonáltal, a Facebook-felhasználók több mint háromnegyede állította azt, hogy a közösségi hálózat nincsen különösebb hatással a tanulmányaira.
„Azt nem mondhatjuk, hogy a Facebook használata rosszabb tanulmányi átlaghoz vezet, vagy annak köszönhetően csökken a tanulásra fordított idő – de találtunk közöttük kapcsolatot” – mondta Aryn Karpinski, az Ohioi Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzője.
Noha ez egy relatív kicsi, előzetes tanulmány, mindenestre az első abban a sorozatban, amely kapcsolatot keres a felsőoktatásban tanulók Facebook-használata és tanulmányi eredményük között.
Mint kiderült, a tanulmányban részt vettek átlaga Facebook-tagok esetében 3,0 és 3,5 közé esett, míg a közösségi site-okat kerülőknél 3,5 és 4 közé. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a felhasználók átlagosan heti 1-5 órát töltöttek tanulással saját bevallásuk szerint, míg a többiek 11-15 órát.
A tanulmányban 219 ohioi egyetemi hallgató vett részt, 102 diplomaszerzés előtt állt, 117 pedig doktorandusz képzésben vett részt. Közülük 148-an voltak fenn a Facebook-on. Arányában kifejezve, a diploma nélküliek 85 százaléka, míg a diplomásak 52 százaléka volt regisztrált felhasználó. A kutatási eredmények azt is megmutatták, hogy azok a diákok, akik dolgoztak az iskola mellett, kevésbé égtek Facebook-lázban, mint azok, akik különórákon vettek részt.
A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM tárgyak) és üzleti szakok hallgatói jóval inkább érdeklődtek a Facebook iránt, mint a humán vagy a társadalomtudományi szakokon tanulók.
Karpinski szerint, noha további tanulmányok is szükségesek, valószínűleg a STEM-esek sokkal több időt töltenek a világhálón, ezzel magyarázható magasabb Facebook-aktivitásuk is.
Viszont nem találtak kapcsolatot sem nem, sem etnikai hovatartozás alapján – inkább a fiatalabbak, és a nappalisok voltak a leginkább Facebook-függők.
Karpinski nyomatékosította, hogy az eredmények nem jelentik konkrétan azt, hogy a Facebook-használat közvetlenül eredményezne rosszabb átlagot, valószínűleg olyan jellemvonások játszanak szerepet, melyek kapcsolatba hozhatók a Facebook-tagság és az alacsonyabb átlag között. De az tény, hogy aki Facebook-felhasználó, annak rosszabb az átlaga.
„Gondoljunk csak bele, ha nem volna Facebook, akkor a diákok más elfoglaltságot találnának a tanulás helyett. Ám az alacsonyabb átlag annak is betudható, hogy a diákok túl sok időt töltenek az interneten.”
Karpinski szerint a Facebook bizony népszerű a fiatalok között, ám ő maga nem használja, értelmetlennek tartja.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
