A Facebook rontja a tanulmányi átlagot?

Egy tanulmány kapcsolatot vélt felfedezni a Facebook-használat és a gyenge tanulmányi átlag között.

  • Eduline

Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állítja egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.

 

Mindazonáltal, a Facebook-felhasználók több mint háromnegyede állította azt, hogy a közösségi hálózat nincsen különösebb hatással a tanulmányaira.

 

„Azt nem mondhatjuk, hogy a Facebook használata rosszabb tanulmányi átlaghoz vezet, vagy annak köszönhetően csökken a tanulásra fordított idő – de találtunk közöttük kapcsolatot” – mondta Aryn Karpinski, az Ohioi Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzője.

 

Noha ez egy relatív kicsi, előzetes tanulmány, mindenestre az első abban a sorozatban, amely kapcsolatot keres a felsőoktatásban tanulók Facebook-használata és tanulmányi eredményük között.

 

Mint kiderült, a tanulmányban részt vettek átlaga Facebook-tagok esetében 3,0 és 3,5 közé esett, míg a közösségi site-okat kerülőknél 3,5 és 4 közé. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a felhasználók átlagosan heti 1-5 órát töltöttek tanulással saját bevallásuk szerint, míg a többiek 11-15 órát.

 

A tanulmányban 219 ohioi egyetemi hallgató vett részt, 102 diplomaszerzés előtt állt, 117 pedig doktorandusz képzésben vett részt. Közülük 148-an voltak fenn a Facebook-on. Arányában kifejezve, a diploma nélküliek 85 százaléka, míg a diplomásak 52 százaléka volt regisztrált felhasználó. A kutatási eredmények azt is megmutatták, hogy azok a diákok, akik dolgoztak az iskola mellett, kevésbé égtek Facebook-lázban, mint azok, akik különórákon vettek részt.

 

A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM tárgyak) és üzleti szakok hallgatói jóval inkább érdeklődtek a Facebook iránt, mint a humán vagy a társadalomtudományi szakokon tanulók.

 

Karpinski szerint, noha további tanulmányok is szükségesek, valószínűleg a STEM-esek sokkal több időt töltenek a világhálón, ezzel magyarázható magasabb Facebook-aktivitásuk is.

 

Viszont nem találtak kapcsolatot sem nem, sem etnikai hovatartozás alapján – inkább a fiatalabbak, és a nappalisok voltak a leginkább Facebook-függők.

 

Karpinski nyomatékosította, hogy az eredmények nem jelentik konkrétan azt, hogy a Facebook-használat közvetlenül eredményezne rosszabb átlagot, valószínűleg olyan jellemvonások játszanak szerepet, melyek kapcsolatba hozhatók a Facebook-tagság és az alacsonyabb átlag között. De az tény, hogy aki Facebook-felhasználó, annak rosszabb az átlaga.

 

„Gondoljunk csak bele, ha nem volna Facebook, akkor a diákok más elfoglaltságot találnának a tanulás helyett. Ám az alacsonyabb átlag annak is betudható, hogy a diákok túl sok időt töltenek az interneten.”

 

Karpinski szerint a Facebook bizony népszerű a fiatalok között, ám ő maga nem használja, értelmetlennek tartja.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.