Egy tanulmány kapcsolatot vélt felfedezni a Facebook-használat és a gyenge tanulmányi átlag között.
Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állítja egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.
Mindazonáltal, a Facebook-felhasználók több mint háromnegyede állította azt, hogy a közösségi hálózat nincsen különösebb hatással a tanulmányaira.
„Azt nem mondhatjuk, hogy a Facebook használata rosszabb tanulmányi átlaghoz vezet, vagy annak köszönhetően csökken a tanulásra fordított idő – de találtunk közöttük kapcsolatot” – mondta Aryn Karpinski, az Ohioi Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzője.
Noha ez egy relatív kicsi, előzetes tanulmány, mindenestre az első abban a sorozatban, amely kapcsolatot keres a felsőoktatásban tanulók Facebook-használata és tanulmányi eredményük között.
Mint kiderült, a tanulmányban részt vettek átlaga Facebook-tagok esetében 3,0 és 3,5 közé esett, míg a közösségi site-okat kerülőknél 3,5 és 4 közé. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a felhasználók átlagosan heti 1-5 órát töltöttek tanulással saját bevallásuk szerint, míg a többiek 11-15 órát.
A tanulmányban 219 ohioi egyetemi hallgató vett részt, 102 diplomaszerzés előtt állt, 117 pedig doktorandusz képzésben vett részt. Közülük 148-an voltak fenn a Facebook-on. Arányában kifejezve, a diploma nélküliek 85 százaléka, míg a diplomásak 52 százaléka volt regisztrált felhasználó. A kutatási eredmények azt is megmutatták, hogy azok a diákok, akik dolgoztak az iskola mellett, kevésbé égtek Facebook-lázban, mint azok, akik különórákon vettek részt.
A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM tárgyak) és üzleti szakok hallgatói jóval inkább érdeklődtek a Facebook iránt, mint a humán vagy a társadalomtudományi szakokon tanulók.
Karpinski szerint, noha további tanulmányok is szükségesek, valószínűleg a STEM-esek sokkal több időt töltenek a világhálón, ezzel magyarázható magasabb Facebook-aktivitásuk is.
Viszont nem találtak kapcsolatot sem nem, sem etnikai hovatartozás alapján – inkább a fiatalabbak, és a nappalisok voltak a leginkább Facebook-függők.
Karpinski nyomatékosította, hogy az eredmények nem jelentik konkrétan azt, hogy a Facebook-használat közvetlenül eredményezne rosszabb átlagot, valószínűleg olyan jellemvonások játszanak szerepet, melyek kapcsolatba hozhatók a Facebook-tagság és az alacsonyabb átlag között. De az tény, hogy aki Facebook-felhasználó, annak rosszabb az átlaga.
„Gondoljunk csak bele, ha nem volna Facebook, akkor a diákok más elfoglaltságot találnának a tanulás helyett. Ám az alacsonyabb átlag annak is betudható, hogy a diákok túl sok időt töltenek az interneten.”
Karpinski szerint a Facebook bizony népszerű a fiatalok között, ám ő maga nem használja, értelmetlennek tartja.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
