Míg 4200 természettudományi képzési hely indítását támogatná az állam a szeptemberben kezdődő tanévben, csupán 3395 jelentkezés érkezett ezekre a szakokra - írja a Magyar Nemzet, mely arról értesült, Hiller István oktatási miniszter nem teszi kötelezővé a reál érettségit. Az elhatározásra már februárban állásfoglalásban kérték a gazdasági élet szereplői a kormányt a kutatói szakemberhiány orvoslása érdekében.
Az Edupress egy korábbi kérdésével kapcsolatban az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) állásfoglalására hivatkozott, mely megtárgyalva a kötelező természettudományi érettségi tárgy kérdését nem tartja időszerűnek a változásokat. "A közép és emelt szinten 2005 óta letett érettségi vizsgák számát tanulmányozva kiderül, hogy a kötelezően választható tantárgyak közül a legtöbb tanuló az informatikát, a földrajzot, a biológiát, a fizikát vagy a kémiát választja. 2008-ban a 83843 középszinten vizsgázó közül összesen 72679 tanuló választott ilyen vizsgatárgyat, a hagyományos értelemben vett természettudományokból pedig középszinten tavaly a tanulók 53 százaléka tett vizsgát" - tájékoztatta februárban hírügynökségünket az OKM.
A minisztériumi érvelés szerint tehát kényszer nélkül jelenleg is számos diák választja valamely természettudományi kurzust érettségi tárgyként, a nebulók felkészülése pedig így magasabb szinten biztosított, mint a tömegessé válással, mely színvonalcsökkenést eredményezne - hangsúlyozták.
Hiller István tavaly tavasszal még támogatta Pálinkás József, az MTA elnökének kezdeményezését a kötelező reál érettségi bevezetéséről, ma azonban már a szakmai nyomás ellenére sem hajlandó bevezetni a kötelező reál érettségit - írja a Magyar Nemzet.
A szaktárca két hónappal korábban az Edupress-nek kifejtette: a változtatás az érettségi egész rendszerében rendkívüli átalakítást kívánna meg az érettségi tantárgyak számának növelésével, vagy a kötelezően választható tantárgyak megszüntetésével, a feltételek megteremtése, mint például az óraszám-változtatás, jogszabály módosítása, illetve a tárgyi és a személyi feltételek ugyancsak rendkívüli előkészületeket jelentenek. Éppen a teljes képzés megreformálását sürgeti azonban Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője.
"A természettudományi oktatás hangsúlyát emelendő terveink között szerepel, hogy 2013-tól a felsőoktatásba való felvételinél a vitt pontszámba egy természettudományos tantárgy eredményét is beszámíttatjuk" - ismertette szándékait a minisztérium.A változtatással kapcsolatban Pálinkás József a Magyar Nemzetnek elmondta: önmagában kevés a probléma megoldásához, véleménye szerint a szaktárca a valódi szakemberek, intézményi vezetők és az érintett karok dékánjai helyett a gyakorlati oktatás területén tapasztalattal nem rendelkező OKNT tagjainak véleményét részesíti előnyben.
Az MTA elnöke tovább hangsúlyozta a lapnak: a minisztériumnak nincsenek szakmai érvei.
(Forrás: Magyar Nemzet, Edupress)
(
)
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
