Lesz-e kötelező természettudományi érettségi?

Míg 4200 természettudományi képzési hely indítását támogatná az állam a szeptemberben kezdődő tanévben, csupán 3395 jelentkezés érkezett ezekre a szakokra - írja a Magyar Nemzet, mely arról értesült, Hiller István oktatási miniszter nem teszi kötelezővé a reál érettségit. Az elhatározásra már februárban állásfoglalásban kérték a gazdasági élet szereplői a kormányt a kutatói szakemberhiány orvoslása érdekében.

  • Edupress
Az Edupress egy korábbi kérdésével kapcsolatban az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) állásfoglalására hivatkozott, mely megtárgyalva a kötelező természettudományi érettségi tárgy kérdését nem tartja időszerűnek a változásokat. "A közép és emelt szinten 2005 óta letett érettségi vizsgák számát tanulmányozva kiderül, hogy a kötelezően választható tantárgyak közül a legtöbb tanuló az informatikát, a földrajzot, a biológiát, a fizikát vagy a kémiát választja. 2008-ban a 83843 középszinten vizsgázó közül összesen 72679 tanuló választott ilyen vizsgatárgyat, a hagyományos értelemben vett természettudományokból pedig középszinten tavaly a tanulók 53 százaléka tett vizsgát" - tájékoztatta februárban hírügynökségünket az OKM.

A minisztériumi érvelés szerint tehát kényszer nélkül jelenleg is számos diák választja valamely természettudományi kurzust érettségi tárgyként, a nebulók felkészülése pedig így magasabb szinten biztosított, mint a tömegessé válással, mely színvonalcsökkenést eredményezne - hangsúlyozták.

Hiller István tavaly tavasszal még támogatta Pálinkás József, az MTA elnökének kezdeményezését a kötelező reál érettségi bevezetéséről, ma azonban már a szakmai nyomás ellenére sem hajlandó bevezetni a kötelező reál érettségit - írja a Magyar Nemzet.

A szaktárca két hónappal korábban az Edupress-nek kifejtette: a változtatás az érettségi egész rendszerében rendkívüli átalakítást kívánna meg az érettségi tantárgyak számának növelésével, vagy a kötelezően választható tantárgyak megszüntetésével, a feltételek megteremtése, mint például az óraszám-változtatás, jogszabály módosítása, illetve a tárgyi és a személyi feltételek ugyancsak rendkívüli előkészületeket jelentenek. Éppen a teljes képzés megreformálását sürgeti azonban Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője.

"A természettudományi oktatás hangsúlyát emelendő terveink között szerepel, hogy 2013-tól a felsőoktatásba való felvételinél a vitt pontszámba egy természettudományos tantárgy eredményét is beszámíttatjuk" - ismertette szándékait a minisztérium.A változtatással kapcsolatban Pálinkás József a Magyar Nemzetnek elmondta: önmagában kevés a probléma megoldásához, véleménye szerint a szaktárca a valódi szakemberek, intézményi vezetők és az érintett karok dékánjai helyett a gyakorlati oktatás területén tapasztalattal nem rendelkező OKNT tagjainak véleményét részesíti előnyben.

Az MTA elnöke tovább hangsúlyozta a lapnak: a minisztériumnak nincsenek szakmai érvei.

(Forrás: Magyar Nemzet, Edupress)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.