Április 21-én, a Simonyi Konferencián bárki megismerheti hogyan képes a Google hatalmas mennyiségű adatot is gyorsan feldolgozni. A keresőcég Zürichben dolgozó mérnöke, Németh András fogja bemutatni a különleges adatfeldolgozó technológiákat.
A Google nem titkolt célja, hogy összegyűjtse és a felhasználók számára könnyen elérhetővé tegye a világ össze elérhető adatát. A webet folyamatosan pásztázó keresőrobotok, vagy a két saját műholddal rendelkező Google Maps már eddig is rengeteg adatot halmoztak fel. Ráadásul a gyarapodás a jövőben még jobban fel fog gyorsulni. Ebben a hatalmas mennyiségű információban a másodperc törtrésze alatt kell tudni keresni, és többféle alkalmazást is ki kell szolgálni. Egy ilyen feladatra nem is lehet végleges megoldást találni: olyan ütemben nő a tárolandó adatmennyiség, a keresések száma, és jelennek meg újabb és újabb szolgáltatások, hogy mire egy biztos rendszert felépítenének, már lehetne is újratervezni. Jogosan merül fel a kérdés: akkor hogyan képesek mégis megbirkózni a problémával?
Az elmúlt években a Google-nél dolgozó mérnökök százainak munkájából létrejött egy egyedülálló elosztott számítási rendszer, amely képes megfelelni a különleges kihívásoknak. Németh András előadásában ennek a rendszernek az érdekességeit ismerheti meg, aki április 21-én ellátogat a BME I épületébe. András bemutatja majd a követelményeket és beszél a megoldások alapelveiről. Néhány kulcs technológiát részletesebben is megismerhet a közönség.
A Simonyi Konferencia egy ingyenes és nyitott rendezvény, amelyet a BME Simonyi Károly Szakkollégiumának diákjai rendeznek meg évről évre, azzal a céllal, hogy bemutassák az informatikai és villamosmérnöki szakma legfrissebb újdonságait. A konferencián a Google mellett bemutatkozik a MASAT, az első magyar műhold, a résztvevők megismerhetik a Microsoft Surfacet, és megtudhatják azt is milyen új módszerek vannak az SSL feltörésére. A két teremben 15 érdekes előadás várja majd az érdeklődőket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
