A felnőttek tanulásba való visszatérését szolgáló brit program ablakon kidobott pénz – állítják a szakértők.
Eduline
Közel egymillió angol fontot pazarolnak el a britek évente arra, hogy elősegítsék a felnőtt lakosság tanulásba való visszatérését – állítja Anna Vignoles professzor, a London Egyetemhez tartozó Oktatási Intézettől. „A tanóráknak azonban igazán csak akkor van értelmük, ha a gyermekévek alatt veszünk részt rajtuk” – mondta a vezető szakértő, aki szerint az alacsony képzettségűek nagy része sikertelenül próbálja tovább- vagy átképezni magát.
Csak a 2006/2007-es tanévben 995 millió fontot költött a kormány az alapvető készségek fejlesztésére, és azóta is milliókat pumpál a felnőttek alaptudásának javításába, hogy a nem foglalkoztatottakat – melynek számottevő hányada igen-igen korlátozott képességekkel rendelkezik az írásbeli szövegek használatában – munkához segítse. A miniszterek ragaszkodnak álláspontjukhoz, miszerint ez létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági válságban az inaktívak munkához jussanak, hozzájárulva Nagy Britannia gazdasági versenyképességének fellendítéséhez.
„Köztudott, hogy az egyéni alapképességek szintje határozza meg a jövedelemszintet, ám a kutatások azt mutatják, hogy ezekre leginkább csak a gyermekévek alatt lehet szert tenni. A felnőttek fejlesztését szolgáló intézkedések és a képesítések nagyrészt hatástalanok.”
Vignoles professzor szerint az érintettek általában a mindössze 20 órás rövid képzésprogramokon vesznek részt szívesen, ám az itt szerezhető tudással még nem megy sokra a gazdaság. Ehhez ugyanis intenzív, 100-150 órás készségfejlesztő képzések szükségesek, melyek azonban ennél is költségesebbek.
„Az alapvető képességek oktatása növelheti a munkaerő piaci esélyeket, de hogy a gazdasági versenyképességet nem lendítik fel, az biztos” - mondta a szakértő.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.