Semmit sem ér a foglalkoztatást elősegítő képzés

A felnőttek tanulásba való visszatérését szolgáló brit program ablakon kidobott pénz – állítják a szakértők.

  • Eduline

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal{mso-style-parent:"";margin:0cm;margin-bottom:.0001pt;mso-pagination:widow-orphan;font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman";mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}@page Section1{size:595.3pt 841.9pt;margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;mso-header-margin:35.4pt;mso-footer-margin:35.4pt;mso-paper-source:0;}div.Section1{page:Section1;}-->Közel egymillió angol fontot pazarolnak el a britek évente arra, hogy elősegítsék a felnőtt lakosság tanulásba való visszatérését – állítja Anna Vignoles professzor, a London Egyetemhez tartozó Oktatási Intézettől. „A tanóráknak azonban igazán csak akkor van értelmük, ha a gyermekévek alatt veszünk részt rajtuk” – mondta a vezető szakértő, aki szerint az alacsony képzettségűek nagy része sikertelenül próbálja tovább- vagy átképezni magát.

 

Csak a 2006/2007-es tanévben 995 millió fontot költött a kormány az alapvető készségek fejlesztésére, és azóta is milliókat pumpál a felnőttek alaptudásának javításába, hogy a nem foglalkoztatottakat – melynek számottevő hányada igen-igen korlátozott képességekkel rendelkezik az írásbeli szövegek használatában – munkához segítse. A miniszterek ragaszkodnak álláspontjukhoz, miszerint ez létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági válságban az inaktívak munkához jussanak, hozzájárulva Nagy Britannia gazdasági versenyképességének fellendítéséhez.

 

„Köztudott, hogy az egyéni alapképességek szintje határozza meg a jövedelemszintet, ám a kutatások azt mutatják, hogy ezekre leginkább csak a gyermekévek alatt lehet szert tenni. A felnőttek fejlesztését szolgáló intézkedések és a képesítések nagyrészt hatástalanok.”

 

Vignoles professzor szerint az érintettek általában a mindössze 20 órás rövid képzésprogramokon vesznek részt szívesen, ám az itt szerezhető tudással még nem megy sokra a gazdaság. Ehhez ugyanis intenzív, 100-150 órás készségfejlesztő képzések szükségesek, melyek azonban ennél is költségesebbek.

 

„Az alapvető képességek oktatása növelheti a munkaerő piaci esélyeket, de hogy a gazdasági versenyképességet nem lendítik fel, az biztos” - mondta a szakértő.

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu