A felnőttek tanulásba való visszatérését szolgáló brit program ablakon kidobott pénz – állítják a szakértők.
Eduline
Közel egymillió angol fontot pazarolnak el a britek évente arra, hogy elősegítsék a felnőtt lakosság tanulásba való visszatérését – állítja Anna Vignoles professzor, a London Egyetemhez tartozó Oktatási Intézettől. „A tanóráknak azonban igazán csak akkor van értelmük, ha a gyermekévek alatt veszünk részt rajtuk” – mondta a vezető szakértő, aki szerint az alacsony képzettségűek nagy része sikertelenül próbálja tovább- vagy átképezni magát.
Csak a 2006/2007-es tanévben 995 millió fontot költött a kormány az alapvető készségek fejlesztésére, és azóta is milliókat pumpál a felnőttek alaptudásának javításába, hogy a nem foglalkoztatottakat – melynek számottevő hányada igen-igen korlátozott képességekkel rendelkezik az írásbeli szövegek használatában – munkához segítse. A miniszterek ragaszkodnak álláspontjukhoz, miszerint ez létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági válságban az inaktívak munkához jussanak, hozzájárulva Nagy Britannia gazdasági versenyképességének fellendítéséhez.
„Köztudott, hogy az egyéni alapképességek szintje határozza meg a jövedelemszintet, ám a kutatások azt mutatják, hogy ezekre leginkább csak a gyermekévek alatt lehet szert tenni. A felnőttek fejlesztését szolgáló intézkedések és a képesítések nagyrészt hatástalanok.”
Vignoles professzor szerint az érintettek általában a mindössze 20 órás rövid képzésprogramokon vesznek részt szívesen, ám az itt szerezhető tudással még nem megy sokra a gazdaság. Ehhez ugyanis intenzív, 100-150 órás készségfejlesztő képzések szükségesek, melyek azonban ennél is költségesebbek.
„Az alapvető képességek oktatása növelheti a munkaerő piaci esélyeket, de hogy a gazdasági versenyképességet nem lendítik fel, az biztos” - mondta a szakértő.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
