Masat-1 - az első magyar műhold

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a "magyar" és a "satellite" szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget.

  • Edupress

A Masat-1 fejlesztés elsősorban oktatási célú, de példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövőbeli hallgatóknak bemutathatják egy műhold fejlesztését. A projektnek minden lépése a magyar fejlesztői csapat feladata. "Jelen pillanatban ez egy pilot projektnek is nevezhető, ami annyit jelent, hogy egy tanuló példát szeretnénk létrehozni"- mondta el Horváth Gyula projektmenedzser a Masat 1 bemutatása céljából szervezett sajtótájékoztatón. A csapat tagjai 2006 óta több hasonló nemzetközi projektben vettek már részt, de ez az első alaklom, hogy teljesen önállóan valósítanak meg egy feladatot a frekvenciák lefoglalásától egészen a kilövés megszervezéséig.

A műhold formailag egy 10 centiméteres kocka, és legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. A kis tömeg és méret bonyolult és gondos tervezést igényel, hiszen a szerkezetnek el kell viselnie a kilövéssel járó mechanikai hatásokat, működnie kell vákuumban és szélsőséges hőmérsékleten is. A Masat-1 projekt másik fontos eleme a földi állomás, ami egy rádióból, egy erősítőből, egy antennaforgató berendezésből és egy, ezeket összefogó számítógépből áll.

A földi állomás a Műegyetemi Rádió Clubban működik. Március 29-én vasárnap délután sikeresen lezajlott az első magyar műhold földi állomásának tesztelése. A tesztsorozat egyik része volt a Nemzetközi Űrállomással történő kapcsolatfelvétel. Az űrállomásról magyar válasz érkezett, Charles Simonyi Az ember tragédiájából idézett.

A földi állomáson nem csak az űrállomásról küldött jelet tudták fogadni, válaszolni is tudtak a magyar származású űrturistának. A válaszadás azért volt fontos, mert ugyanazt az állomást használták hozzá, amivel a későbbiekben a Masat-1 - et is irányítani fogják.

Miután Simonyi visszaigazolta, hogy jó minőségű volt a vétel, a BME földi állomása más amatőr rádiósoknak is lehetőséget hagyott, hogy felvehessék a kapcsolatot az űrállomással. A Masat-1 felbocsájtására várhatóan 2010 első negyedévében kerül sor.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.