Masat-1 - az első magyar műhold

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a "magyar" és a "satellite" szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget.

  • Edupress

A Masat-1 fejlesztés elsősorban oktatási célú, de példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövőbeli hallgatóknak bemutathatják egy műhold fejlesztését. A projektnek minden lépése a magyar fejlesztői csapat feladata. "Jelen pillanatban ez egy pilot projektnek is nevezhető, ami annyit jelent, hogy egy tanuló példát szeretnénk létrehozni"- mondta el Horváth Gyula projektmenedzser a Masat 1 bemutatása céljából szervezett sajtótájékoztatón. A csapat tagjai 2006 óta több hasonló nemzetközi projektben vettek már részt, de ez az első alaklom, hogy teljesen önállóan valósítanak meg egy feladatot a frekvenciák lefoglalásától egészen a kilövés megszervezéséig.

A műhold formailag egy 10 centiméteres kocka, és legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. A kis tömeg és méret bonyolult és gondos tervezést igényel, hiszen a szerkezetnek el kell viselnie a kilövéssel járó mechanikai hatásokat, működnie kell vákuumban és szélsőséges hőmérsékleten is. A Masat-1 projekt másik fontos eleme a földi állomás, ami egy rádióból, egy erősítőből, egy antennaforgató berendezésből és egy, ezeket összefogó számítógépből áll.

A földi állomás a Műegyetemi Rádió Clubban működik. Március 29-én vasárnap délután sikeresen lezajlott az első magyar műhold földi állomásának tesztelése. A tesztsorozat egyik része volt a Nemzetközi Űrállomással történő kapcsolatfelvétel. Az űrállomásról magyar válasz érkezett, Charles Simonyi Az ember tragédiájából idézett.

A földi állomáson nem csak az űrállomásról küldött jelet tudták fogadni, válaszolni is tudtak a magyar származású űrturistának. A válaszadás azért volt fontos, mert ugyanazt az állomást használták hozzá, amivel a későbbiekben a Masat-1 - et is irányítani fogják.

Miután Simonyi visszaigazolta, hogy jó minőségű volt a vétel, a BME földi állomása más amatőr rádiósoknak is lehetőséget hagyott, hogy felvehessék a kapcsolatot az űrállomással. A Masat-1 felbocsájtására várhatóan 2010 első negyedévében kerül sor.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.