Azok a felsőoktatásban részt vevő tanulók, akik feszültségük oldására alkoholt fogyasztanak, valószínűleg felnőtt korukban tovább folytatják az ivást – állítja egy friss tanulmány.
Eduline
A főiskolai és egyetemi tanulók számos gonddal, és önértékelési problémával szembesülnek diákéveik alatt. A személyes nehézségek megoldásaként, valamint az önbizalom növelésére sokuk az alkoholt hívja segítségül. Egy új tanulmány szerint ők azok, akik tovább folytatják a túlzott mértékű ivászatot felnőtt korukra is.
Számos kutatás írta már le a felsőoktatásban résztvevő diákok tipikus pszichoszociális fejlődését: szülőktől mentes önálló élet megalapozása, kifinomodó értékítélet, javuló interperszonális kapcsolatok, és az alkoholfogyasztás kezelése. Az Ohio Egyetem felmérésének eredménye szerint azok a felnőttek, akik 34 éves korukra is mértéktelenül isznak, nemtörődömségükben arra használták az alkoholt, hogy az tompítsa a szociális és kognitív fejlődésüket – beleértve az italhoz fűződő egészséges viszony kialakítását is. Az ittasság pedig minden esetben komoly veszélybe sodorta a részegeket, kezdve a végzetes sérülésektől a szexuális erőszakon át a mentális problémák és alkoholfüggőségig.
A tivornyázás férfiak esetében öt vagy annál több, nők esetében négy vagy annál több ital elfogyasztását jelenti egy este alatt – határozták meg korábban a Harvard kutatói. Ada Demb, az Ohio Egyetem, valamint Corbin Campbell, a Maryland Egyetem szakembere az Egyesült Államok középső részének egyetemeit vizsgálták, jelenlegi ivászati-szintjük szempontjából. Emellett adatokat gyűjtöttek 1983 és 1993 között végzett véndiákoktól is. A nagy kockázatú ivókat az amerikai Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Országos Intézetének (National Institute for Alcohol Abuse and Alcoholism, NIAAA) kérdőíve alapján kategorizálták.
Demb és Campbell arra jutottak, hogy a nagy kockázatú főiskolai ivók nyolcvan százaléka bizony tovább folytatta szeszfogyasztását a diplomázás után, ám ennek „csak” húsz százaléka vált súlyos alkoholistává. A felmérésben részt vett nagy kockázatú ivók közül, aki abbahagyta tanulmányait követően a probléma-alkoholizálást, összességében is lecsökkentette szeszfogyasztását a diákéveihez képest – mely azt mutatja, hogy a szociális fejlődése megközelítette a normális értékeket. Az eredmények arányukban egyébként megegyeznek a nagy nemzeti átlaggal.
Amennyiben a diákok azon részhalmaza, mely az államvizsgát követően is folytatja az ivást, azonosíthatóvá válna, az abba tartozó tanulók számára előnyös lenne az a tanácsadás, mely a kockázatok csökkenését hivatott szolgálni. Sőt, a diákévek a legmegfelelőbb időintervallum arra vonatkozóan, hogy hatékonyan beavatkozzanak a folyamatba.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
