Azok a felsőoktatásban részt vevő tanulók, akik feszültségük oldására alkoholt fogyasztanak, valószínűleg felnőtt korukban tovább folytatják az ivást – állítja egy friss tanulmány.
Eduline
A főiskolai és egyetemi tanulók számos gonddal, és önértékelési problémával szembesülnek diákéveik alatt. A személyes nehézségek megoldásaként, valamint az önbizalom növelésére sokuk az alkoholt hívja segítségül. Egy új tanulmány szerint ők azok, akik tovább folytatják a túlzott mértékű ivászatot felnőtt korukra is.
Számos kutatás írta már le a felsőoktatásban résztvevő diákok tipikus pszichoszociális fejlődését: szülőktől mentes önálló élet megalapozása, kifinomodó értékítélet, javuló interperszonális kapcsolatok, és az alkoholfogyasztás kezelése. Az Ohio Egyetem felmérésének eredménye szerint azok a felnőttek, akik 34 éves korukra is mértéktelenül isznak, nemtörődömségükben arra használták az alkoholt, hogy az tompítsa a szociális és kognitív fejlődésüket – beleértve az italhoz fűződő egészséges viszony kialakítását is. Az ittasság pedig minden esetben komoly veszélybe sodorta a részegeket, kezdve a végzetes sérülésektől a szexuális erőszakon át a mentális problémák és alkoholfüggőségig.
A tivornyázás férfiak esetében öt vagy annál több, nők esetében négy vagy annál több ital elfogyasztását jelenti egy este alatt – határozták meg korábban a Harvard kutatói. Ada Demb, az Ohio Egyetem, valamint Corbin Campbell, a Maryland Egyetem szakembere az Egyesült Államok középső részének egyetemeit vizsgálták, jelenlegi ivászati-szintjük szempontjából. Emellett adatokat gyűjtöttek 1983 és 1993 között végzett véndiákoktól is. A nagy kockázatú ivókat az amerikai Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Országos Intézetének (National Institute for Alcohol Abuse and Alcoholism, NIAAA) kérdőíve alapján kategorizálták.
Demb és Campbell arra jutottak, hogy a nagy kockázatú főiskolai ivók nyolcvan százaléka bizony tovább folytatta szeszfogyasztását a diplomázás után, ám ennek „csak” húsz százaléka vált súlyos alkoholistává. A felmérésben részt vett nagy kockázatú ivók közül, aki abbahagyta tanulmányait követően a probléma-alkoholizálást, összességében is lecsökkentette szeszfogyasztását a diákéveihez képest – mely azt mutatja, hogy a szociális fejlődése megközelítette a normális értékeket. Az eredmények arányukban egyébként megegyeznek a nagy nemzeti átlaggal.
Amennyiben a diákok azon részhalmaza, mely az államvizsgát követően is folytatja az ivást, azonosíthatóvá válna, az abba tartozó tanulók számára előnyös lenne az a tanácsadás, mely a kockázatok csökkenését hivatott szolgálni. Sőt, a diákévek a legmegfelelőbb időintervallum arra vonatkozóan, hogy hatékonyan beavatkozzanak a folyamatba.
Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A Klebelsberg Központ szerint valaki megpróbálhatta befolyásolni a véleményezők önálló döntését a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatói pályázatainak véleményezése során. A szervezet hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
