Azok a felsőoktatásban részt vevő tanulók, akik feszültségük oldására alkoholt fogyasztanak, valószínűleg felnőtt korukban tovább folytatják az ivást – állítja egy friss tanulmány.
Eduline
A főiskolai és egyetemi tanulók számos gonddal, és önértékelési problémával szembesülnek diákéveik alatt. A személyes nehézségek megoldásaként, valamint az önbizalom növelésére sokuk az alkoholt hívja segítségül. Egy új tanulmány szerint ők azok, akik tovább folytatják a túlzott mértékű ivászatot felnőtt korukra is.
Számos kutatás írta már le a felsőoktatásban résztvevő diákok tipikus pszichoszociális fejlődését: szülőktől mentes önálló élet megalapozása, kifinomodó értékítélet, javuló interperszonális kapcsolatok, és az alkoholfogyasztás kezelése. Az Ohio Egyetem felmérésének eredménye szerint azok a felnőttek, akik 34 éves korukra is mértéktelenül isznak, nemtörődömségükben arra használták az alkoholt, hogy az tompítsa a szociális és kognitív fejlődésüket – beleértve az italhoz fűződő egészséges viszony kialakítását is. Az ittasság pedig minden esetben komoly veszélybe sodorta a részegeket, kezdve a végzetes sérülésektől a szexuális erőszakon át a mentális problémák és alkoholfüggőségig.
A tivornyázás férfiak esetében öt vagy annál több, nők esetében négy vagy annál több ital elfogyasztását jelenti egy este alatt – határozták meg korábban a Harvard kutatói. Ada Demb, az Ohio Egyetem, valamint Corbin Campbell, a Maryland Egyetem szakembere az Egyesült Államok középső részének egyetemeit vizsgálták, jelenlegi ivászati-szintjük szempontjából. Emellett adatokat gyűjtöttek 1983 és 1993 között végzett véndiákoktól is. A nagy kockázatú ivókat az amerikai Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Országos Intézetének (National Institute for Alcohol Abuse and Alcoholism, NIAAA) kérdőíve alapján kategorizálták.
Demb és Campbell arra jutottak, hogy a nagy kockázatú főiskolai ivók nyolcvan százaléka bizony tovább folytatta szeszfogyasztását a diplomázás után, ám ennek „csak” húsz százaléka vált súlyos alkoholistává. A felmérésben részt vett nagy kockázatú ivók közül, aki abbahagyta tanulmányait követően a probléma-alkoholizálást, összességében is lecsökkentette szeszfogyasztását a diákéveihez képest – mely azt mutatja, hogy a szociális fejlődése megközelítette a normális értékeket. Az eredmények arányukban egyébként megegyeznek a nagy nemzeti átlaggal.
Amennyiben a diákok azon részhalmaza, mely az államvizsgát követően is folytatja az ivást, azonosíthatóvá válna, az abba tartozó tanulók számára előnyös lenne az a tanácsadás, mely a kockázatok csökkenését hivatott szolgálni. Sőt, a diákévek a legmegfelelőbb időintervallum arra vonatkozóan, hogy hatékonyan beavatkozzanak a folyamatba.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.