Nem fizetnek az uniós diákok

Az Európai Unió más országaiból érkezett diákok 70 százaléka nem tudja visszafizetni a diákhitelét, amelyet azért vettek fel, hogy a brit egyetemeken folytatott tanulmányaikat finanszírozzák. A diákhitelekkel foglalkozó társaság (SLC) szóvivője elmondta, összesen 2.240 külföldi diáknak van hitele, de 1.580-an nem fizetik a részleteket. A társaság mindent megtesz azért, hogy az adósok nyomára bukkanjanak, hiszen az összes tartozás csaknem 130 millió fontra rúg.

  • Hatházi Szilvia
2006-ban a külföldi diákok viszonylag könnyen juthattak diákhitelhez Nagy Britanniában, és ugyanolyan feltételekkel juthattak a kölcsönhöz, mint az ország bármelyik más állampolgára. Nagyrészük még most is egyetemista, tehát nekik még nem kell elkezdeniük a visszafizetést, mindaddig, amíg be nem fejezik az iskolát, vagy ki nem iratkoznak az egyetemről, és amíg nem keresnek többet havonta, mint 15 ezer font. Az európai országok nagy részében azonban ennél alacsonyabb az átlagfizetés.
 
A diákhiteleket folyósító társaság szerint a nem fizetők magas száma az első figyelmeztető jel és a probléma fokozódni fog azokban az években, amikor az előző évekhez képest több diák diplomázik. A társaságot sok kritikai is éri, amiért nem elég hatékony a hitelek behajtásában. Egy spanyol diák, aki öt éve diplomázott Angliában, semmit sem hallott azóta sem a társaságról, sem a hiteléről. Senki sem figyelmeztette, hogy el kéne kezdenie fizetnie az első részleteket.
 
„Ha senki sem juttatja az eszembe, hogy fizetnem kéne, nagyon könnyen kimegy a fejemből. Nem is abban az országban élek már, itt más napi problémák adódnak. És különben is, ha az ember tartozik egy banknak, de az nem szól, magától senkinek sem fog eszébe jutni besétálni a pénzzel. Ilyen az emberi természet” - mondta a spanyol lány, aki 10 ezer fonttal tartozik. Miután a BBC a nyomára bukkant, elkezdett aggódni, hogy vajon növekszik-e a felvett kölcsön összege a kamatokkal, ezért maga vette fel a kapcsolatot a diákhitelt folyósító társasággal, és kezdte el visszafizetni a tartozását.
 
David Lammy, oktatásügyi miniszter komolyan veszi a problémát, de arra is figyelmeztet, hogy nem szabad azt sugallni, hogy az Unió más országaiból érkezett tanulók nem olyan becsületesek, mint az angol diákok. Mindeddig kilenc diákot idéztek be a bíróságra a hitelek nem fizetése miatt, Franciaországból, Lengyelországból, Görögországból és Spanyolországból. Mindezek ellenére a diákhiteleket folyósító társaság nem tervez további törvényes lépéseket az adósokkal szemben.
 
„Egyikünknek sem célja, hogy 20 éves gyerekeket rángassunk a bíróságra. Mi csak reménykedünk benne, hogy valamiféleképpen ráébreszthetjük őket a kötelességeikre és ez igaz a brit és a külföldi diákok bármelyikére” - mondta Mr. Lemmy.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.