A koraszülött gyerekeket ajánlatos lenne egy-két évvel később iskolába íratni, megelőzve azt, hogy lemaradjanak társaiktól, és emiatt számos kudarc érje őket. A jelentősen idő előtt érkezőket ugyanis 11 éves korukra 77-szer több tanulási nehézség éri, mint a 9 hónapra születetteket. A neves intézmények – mint például a University College London, Warwick vagy a Nottingham University – szakemberei szerint ráadásul a gyerekekkel együtt nő a probléma mértéke is, és mire elérik a felső tagozatot, már számos akadály keseríti életüket. A szigetországban évente 80 ezer gyermek látja meg a napvilágot a kiírt időpontot megelőzően, az Európai Unióban, Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött.
Noha, kutatásaik a 26. hét előtt megszületett gyerekeket vizsgálta, a hozzáértők szerint a hatások minden koraszülöttre érvényesek. A jelentés szerzői úgy látják: közülük sajnos szinte mindet beíratják az iskolába, éveik száma és korántsem érettségük alapján, anélkül, hogy belekalkulálnák a tényleges és várt születés közötti plusz időintervallumot is. (Angliában ráadásul 5 éves korban kezdődik az iskola.)
Neil Marlow, a Nottingham Egyetem újszülött-specialistája elmondta: „Az oktatási rendszer egyik hibája, hogy a gyereket születésük napja alapján csoportosítja évfolyamokba, anélkül, hogy figyelembe venné az iskolaérettségüket, hiszen számos gyerek még korántsem kész az iskolára, hiába éri el az iskolaköteles kort. Más országok tanulmányai bebizonyították, hogy akik később kezdték meg az alsó tagozatot, azok esetében jóval kevesebb speciális oktatásra volt szükség később.”
Sokak szerint ezt nem csak a koraszülöttek esetében kellene alkalmazni, hiszen az olyan országok – mint például Finnország vagy Svédország –, ahol a gyerekek eleve később kezdik meg általános tanulmányaikat, megelőzik a brit gyerekeket a tanulmányi eredményekben.
A kutatás
A vizsgálat során több mint kétszáz, 1995-ben született gyereket hasonlítottak össze tizenegy éves korukra közel kétszáz, átlagosan 38 hétre született diákkal. A kutatók az intelligencia hányados és a tárgyi tudás felmérésére alapuló eredményeket alapos elemzésnek vetette alá. Mint kiderült, a koraszülött gyerekek harmada rendesen olvasni sem tud, a fele pedig hadban áll a matematikával.
A tanulmányozott gyerekek közül mindössze 29 járt speciális iskolába, a maradék 200 gyermek fele a hagyományos oktatás keretein túl plusz odafigyelést és képzést igényelt. Összességében, kétharmaduknak volt eltérő tanulmányi és magatartási szükséglete. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy bizony látható a „szakadék” az agy fejlődésében a koraszületett gyerekek között.
