A koraszülöttek maradjanak otthon

Brit szakemberek szerint a koraszülöttek kezdjék később az iskolát, mivel fejlődésük hosszabb időt vesz igénybe.

  • Eduline
A koraszülött gyerekeket ajánlatos lenne egy-két évvel később iskolába íratni, megelőzve azt, hogy lemaradjanak társaiktól, és emiatt számos kudarc érje őket. A jelentősen idő előtt érkezőket ugyanis 11 éves korukra 77-szer több tanulási nehézség éri, mint a 9 hónapra születetteket. A neves intézmények – mint például a University College London, Warwick vagy a Nottingham University – szakemberei szerint ráadásul a gyerekekkel együtt nő a probléma mértéke is, és mire elérik a felső tagozatot, már számos akadály keseríti életüket. A szigetországban évente 80 ezer gyermek látja meg a napvilágot a kiírt időpontot megelőzően, az Európai Unióban, Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött.
 
Noha, kutatásaik a 26. hét előtt megszületett gyerekeket vizsgálta, a hozzáértők szerint a hatások minden koraszülöttre érvényesek. A jelentés szerzői úgy látják: közülük sajnos szinte mindet beíratják az iskolába, éveik száma és korántsem érettségük alapján, anélkül, hogy belekalkulálnák a tényleges és várt születés közötti plusz időintervallumot is. (Angliában ráadásul 5 éves korban kezdődik az iskola.)
 
Neil Marlow, a Nottingham Egyetem újszülött-specialistája elmondta: „Az oktatási rendszer egyik hibája, hogy a gyereket születésük napja alapján csoportosítja évfolyamokba, anélkül, hogy figyelembe venné az iskolaérettségüket, hiszen számos gyerek még korántsem kész az iskolára, hiába éri el az iskolaköteles kort. Más országok tanulmányai bebizonyították, hogy akik később kezdték meg az alsó tagozatot, azok esetében jóval kevesebb speciális oktatásra volt szükség később.”
 
Sokak szerint ezt nem csak a koraszülöttek esetében kellene alkalmazni, hiszen az olyan országok – mint például Finnország vagy Svédország –, ahol a gyerekek eleve később kezdik meg általános tanulmányaikat, megelőzik a brit gyerekeket a tanulmányi eredményekben.
 
A kutatás
A vizsgálat során több mint kétszáz, 1995-ben született gyereket hasonlítottak össze tizenegy éves korukra közel kétszáz, átlagosan 38 hétre született diákkal. A kutatók az intelligencia hányados és a tárgyi tudás felmérésére alapuló eredményeket alapos elemzésnek vetette alá. Mint kiderült, a koraszülött gyerekek harmada rendesen olvasni sem tud, a fele pedig hadban áll a matematikával.
 
A tanulmányozott gyerekek közül mindössze 29 járt speciális iskolába, a maradék 200 gyermek fele a hagyományos oktatás keretein túl plusz odafigyelést és képzést igényelt. Összességében, kétharmaduknak volt eltérő tanulmányi és magatartási szükséglete. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy bizony látható a „szakadék” az agy fejlődésében a koraszületett gyerekek között.
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?